A múlt hét pénteken benyújtott, a lakásszövetkezetekkel foglalkozó törvénymódosítási javaslat igen sok embert érint, ugyanis hazánkban jelenleg 1280 lakásszövetkezet van, s ezek öszszesen több mint 300 ezer lakás kezelését látják el. Egyértelművé válhat a helyzet, ha a parlament elfogadja a nemzetgazdasági miniszter által benyújtott módosító javaslatot – mondta érdeklődésünkre Farkas Tamás, a Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetségének elnöke.
– A lakásszövetkezeti törvényt a társasházi törvény többszöri korrekcióját követően módosítanák, ami egyben azt is jelentené, hogy megtörténne a két jogszabály közti harmonizáció. A gyakorlatban ez azt jelenteni, hogy a társasházi törvénybe már beépített és már bevált megoldások a lakásszövetkezeti törvénybe is bekerülnének. Ilyen például az, hogy az ismételt közgyűlést azonos napon is meg lehetne tartani. Ugyancsak e körbe tartozik, hogy a kintlevőségek könnyebb behajthatóságának érdekében a jelzálogjog-bejegyzésekre hat hónap helyett már három hónap után is lehetőség lenne – hangsúlyozta Farkas Tamás.
A szakember szerint fontos változást jelent az is, hogy a tervezet szerint egyértelművé válna, ki láthatja el a lakásszövetkezetek képviseleti jogát. – A most hatályos szabályozásnál az igazgatóság tagjai automatikusan képviseleti jogot kapnak, ami azt jelenti, hogy ha a grémium kilenctagú, akkor a lakásszövetkezetet kilenc ember képviselheti – ami nem helyénvaló. Emiatt lenne kedvező változás, ha a lakásszövetkezetet az igazgatóság elnöke, megválasztott ügyvezető elnöke, ügyvezető igazgatója, vagy a közgyűlés által képviseleti joggal felruházott igazgatósági tagja képviselhetné. Ugyancsak módosulna az is, hogy a lakóépületekben kamerás megfigyelő rendszerek épülhetnének ki, amit a jelenleg hatályos rendelkezések gyakorlatilag teljesíthetetlen előírásai ellehetetlenítenek. A törvénymódosítás a kedvezőbb előírásokkal erre is megoldást kínál.
Farkas Tamás kiemelte a javaslat azon újítását, amely lehetővé tenné, hogy ezentúl tíz helyett már hét tag is alapíthasson lakásszövetkezetet.
– Ezen túlmenően egyértelművé válna a kiválás módja is, jelenleg ugyanis a szövetkezetből egy épületegyüttes ugyan kiválhat, azonban ennek módja az elmúlt évek tapasztalatai és a bírói gyakorlat szerint sem volt egyértelmű. Változás az is, hogy a módosítás az üdülőszövetkezeteket, a nyugdíjasház- és a műhelyszövetkezeteket elkülönítené a lakásszövetkezetektől, és azokat külön fejezetbe vonná össze. Az ezekre vonatkozó legfontosabb módosítás az lenne, hogy a nyugdíjasházak és az üdülőszövetkezetek esetében az üdülőegység és a nyugdíjas-lakóegység nem lehet a szövetkezet tagjainak a tulajdona, hanem ezeknek szövetkezeti tulajdonban kell maradniuk.
origo.hu
Újra medvét láttak Nógrádban
