Gyorsan elfogy a lelkesedés

Hiába igyekeznek a nemzetközi piacra a hazai kisvállalkozások, ha nem tudják hálózatban (klaszterben) egyesíteni erőiket. Szakértők szerint az üzleti gyakorlat hiánya, illetve az erősebb cégek egyeduralma akadályozza az összefogást. Biztató példa viszont a kecskeméti Mercedes-gyár kiszolgálására létrehozott Hírös Klaszter fejlődése.

Gyorsan elfogy a kezdeti lelkesedés, mert a tagok nem látják az azonnali hasznot. Ez a legnagyobb gond a hazai klaszterekkel – hívta fel a figyelmet Barabás Tamás, a Klasztermenedzser.hu szakértője. Ennek oka részben az, hogy a kisvállalati vezetőknek nincs megfelelő üzleti rutinjuk: nem jutottak el odáig, hogy egy üzletért akár a piaci versenytársakkal is öszsze kell fogni. De az is előfordul, hogy a klaszter vezetői nem tudják összehangolni a szerteágazó érdekeket. Esetenként pedig valamelyik domináns szereplő erőlteti rá akaratát a többiekre, s ez veszi el kedvüket.
– Rengeteg a félreértés a klaszterekkel kapcsolatban. Sokan kizárólag összefogásnak vélik, pedig a szakirodalom is világosan jelzi, egy klaszteren belül éles verseny is lehet a szereplők között – ezt már Gulyás József, a hét elején Szovátán zajlott nemzetközi tőkeexport-konferenciát szervező KKVHÁZ vezetője mondta. De az sem mindegy, hogy ki a klaszter kezdeményezője. Ma rendszerint egy óriásvállalat indítja vagy legalábbis sugallja a szervezést, mintegy biztosítva megszokott beszállítói és információs hátterét. Ritkábbak az alulról jövő kezdeményezések, amelyek ma inkább az élelmiszeripart jellemzik, és céljuk a végtermék világpiaci minőségének a biztosítása a bonyolult és egymásra utalt termelési láncokban. Lényeges ezért, hogy az állam a kisebbek erőfeszítéseit felkarolja, amire jó példát láthatunk az Új Széchenyi-terv pályázatai között.
De vannak kivételek is. Barabás Tamás ilyennek tartja a Kecskemét környéki kisvállalkozókat hálózatba szervező Hírös Klasztert. Ez a csoportosulás nem várta meg, amíg a Mercedes kezdeményezi az összefogást, hanem az önkormányzat, a helyi főiskola és vállalkozók láttak neki a szervezésnek.
– A Bács-Kiskun Megyei Ipari és Kereskedelmi Kamara vezetésével 2008-ban alakult Hírös Klaszterben olyan vállalkozások tömörültek, amelyeknek jó esélyük van arra, hogy a kecskeméti Mercedes-gyár beszállítóinak alkatrészgyártói legyenek. Nemcsak az autóipari szakma képviselteti magát a hálózatban, hanem a legkülönbözőbb méretű pénzintézetek, tanácsadó szervezetek és egyéb szolgáltatók – mondta lapunknak Nyerges Tibor, a kamara klaszterért felelős gazdaságfejlesztési vezetője.
A jövő év elején induló autógyártól függetlenül is hasznosulnak a csoportosulás tagszervezeteinek kapcsolatai, hiszen egymás közötti szerződések is születtek már. A tavaly indított szervezetfejlesztési pályázat lezárását követően ismét megnyílik a klaszterba való belépés lehetősége, ezért várhatóan tovább bővül a tagszervezetek száma. Erre van is igény, mert napról napra jelennek meg Kecskemét közelében a Mercedes megrendeléseire építő külföldi vállalkozások.
Szerencse, hogy a kamara fogja össze a Hírös vállalkozásait, illetve azok szakembergárdáját, mert így lehetőség van arra, hogy a Mercedes igényeihez igazítsák az oktatást is. Öt olyan középszintű képzést indítanak ősztől, amelyben speciálisan az autógyártáshoz képeznek elektronikai és mechanikai szakembereket.