Deák Ferenc kedvencének tartották. Valószínűleg az is volt Széll Kálmán – hiszen nagy költőnk lányát, Vörösmarty Ilonát vette feleségül, akit Deák nevelt –, politikai karrierjét azonban nemcsak a kettejük közötti jó kapcsolatnak, hanem főleg tehetségének köszönhette. Deák pártja 1875-ben fuzionált a Tisza Kálmán vezette balközéppel, s létrejött a szilárd kormányerő, a Szabadelvű Párt. Tisza Kálmán miniszterelnöksége alatt a pénzügyminiszteri tisztséget három éven át a jogi végzettségű Vas megyei birtokos, Széll Kálmán töltötte be.
A korabeli Magyarországnak a kiegyezést követően folyamatosan meg kellett harcolnia egyenjogúságáért a Monarchián belül. A legsúlyosabb sérelemnek azt tekintették idehaza, hogy a közös hadseregnek, amely közvetlenül Ferenc József irányítása alá tartozott, német volt a vezényleti nyelve. Ezen nem sikerült változtatni az 1918-as összeomlásig. Andrássy Gyula miniszterelnök hosszú küzdelemmel vívta ki a kiegyezéskor, hogy a régi, a magyar különállást elkendőző, „összefolyó” császári-királyi formulát paritásos alapon a császári és királyi (kaiserlich und königlich) váltsa fel. Tisza Kálmán kormánya szeretett volna létrehozni önálló magyar jegybankot, addig ugyanis a közös pénz kibocsátását a bécsi székhelyű Osztrák Nemzeti Bank intézte. Hosszas tárgyalások után, elsősorban Széll miniszteri tevékenységének köszönhetően, 1878-ban az osztrák jegybank Osztrák–Magyar Bankká alakult át, igaz, magyar kormányzó először 1892-ben került az intézmény élére.
Szigorú pénzügyminiszterként Széll felemelte az adókat, ezzel helyrebillentette a költségvetés ingadozó egyensúlyát. Bosznia-Hercegovina 1878-as megszállását követően kivált a kormányból, viszszavonult rátóti birtokára, ahol kemény kézzel irányítva az ügyeket mintagazdaságot hozott létre, szarvasmarha-tenyészetével nemzetközi hírnevet szerzett. Valószínűleg ez inspirálhatta az ellene föllépő, süvölvény hírlapíró Ady Endrét, aki 1899-ben, Széll miniszterelnöksége idején keresetlen szavakkal, némileg igazságtalanul írta róla: „Ha pedig a nép képviselői elfelejtik kötelességüket, megmozdul maga a nemzet, s oda juttatja Széll Kálmánt, ahová való: a rátóti tehéngazdaságba.”
Pedig a nagypolitikába kormányfőként 1899-ben visszatérő Széll az engesztelhetetlen, soviniszta Bánffy Dezső miniszterelnöksége után megnyugvást, átmeneti „szélcsendet” hozott a hazai közéletbe. Kompromisszumteremtő egyéniségének is köszönhető, hogy néhány hét alatt sikerült elérnie a korábban obstrukcióval akadályozott javaslatok törvényerőre emelését az ellenzék támogatásával. Sőt a másik oldalon álló, Apponyi Albert vezette Nemzeti Párt is csatlakozott a kormányzó Szabadelvű Párthoz. (A fúzió nem sokkal több, mint három évig tartott, Széll Kálmán 1903-as távozása után Apponyiék ismét átmentek ellenzéki oldalra.)
Széll 1901-ben még fényes választási győzelmet aratott a szabadelvűekkel, sőt elfogadtatta a parlamenti házszabály – később megbuktatására is felhasznált – viszonylag liberális módosítását. Megkötötte az osztrákokkal a tízévente esedékes gazdasági kiegyezést, de alulmaradt a német vezényleti nyelvű közös hadseregbe való újoncozás körül kialakult politikai vitában. A szélsőbaloldali – akkor az erős nemzeti alapon álló függetlenségieket tekintették annak – ellenzék obstrukcióba kezdett, a költségvetés elfogadását is megakadályozta. Az ország új büdzsé nélkül működött egy darabig, a helyzetet tárgyalásos úton sikertelenül rendezni kívánó miniszterelnök lemondásra kényszerült. Később, a párton belüli nagy ellenfél, Tisza István puccsszerű házszabály-szigorítását követően végleg visszavonult Rátótra, ahol a világháború elején, 1915-ben halt meg.
Széll Kálmánhoz hasonlóan kitűnő szakember volt, ám kormányzati funkciót sohasem viselt Magyary Zoltán professzor. Nagyon sokáig nem is illett róla beszélni a szocializmus idején. Tragikus halálát a róla forgatott 1985-ös kiváló játékfilm, A tanítványok is csupán finoman említhette meg. A háború elől a héregi erdészházba visszavonult tudóst és feleségét, Techert Margit filozófust 1945 márciusában megkínozták a beérkező szovjet csapatok, az asszonyt megbecstelenítették, aztán közölték, még visszatérnek. Ekkor választotta az önkéntes halált a középkorú házaspár.
A nemzetközi hírű jogtudós, közigazgatási szakember a harmincas években hozta létre egyetemi tanítványi körével a Magyar Közigazgatás-tudományi Intézetet. Az egész országot aprólékosan feltérképezték, azt kutatva, hogyan lehetne változtatni a hazai elmaradott viszonyokon tudományos úton, racionális tervezéssel. Az országnak közigazgatási vezérkarra van szüksége – vallotta Magyary. Ez a felülről jövő forradalom segítette volna elő Magyarország gyors modernizációját, a nagyméretű szegénység felszámolását. Hogy eszméit a gyakorlatban is kipróbálhassa,1940-ben létrehozta az államilag támogatott tatai népfőiskolát, élére intézeti munkatársát, Benda Kálmán történészt állította. A bentlakásos tanfolyamokon párhuzamosan kívánta emelni a parasztság mezőgazdasági szaktudását és általános műveltségét. Az előadók között nemcsak az intézet munkatársai, hanem falukutatók, népi írók is szerepeltek. A paraszti öntudat erősítését szolgálta a gazdakörök életre hívása is. A főiskola működését 1944-ben rendeleti úton tiltotta be a Komárom megyei alispán.
Semmelweis Ignác, a harmadik ikon tevékenysége közismert, már a kisiskolások is fújják: ő az anyák megmentője, a gyermekágyi láz ellenszerének feltalálója. Semmelweis ugyanis pályakezdő korában felfigyelt arra egy bécsi klinikán, hogy kollégái a boncteremből sokszor egyenesen a szülészeti osztályra sietnek folytatni a munkát. Az így okozott fertőzés számtalan anya halálához vezetett. Védekezésül a klórmészoldatos kézmosást ajánlotta orvostársainak. Módszerét némelyek elfogadták, de rövid életében szinte végig küzdenie kellett felfedezése elismertetéséért. Egyébként ő végzett itthon először petefészekműtétet, s másodikként alkalmazott császármetszést.
Kevesebben tudják, hogy halálát közvetve épp az okozta, amit felfedezett. Egy gyermekágyi lázban meghalt asszony boncolásakor szerzett súlyos, évtizedekig lappangó fertőzése vezetett elmezavarához, majd a döblingi intézeti ápolók bántalmazásának köszönhetően halálához 1865-ben.
Bár Tisza Istvánról és Bethlen Istvánról nem neveztek el programot vagy tervet, a beszédekből egyértelmű, hogy a jelenlegi kormány, illetve kormányfő számára a két egykori miniszterelnök, nagykaliberű államférfi is példakép.
A szovjet börtönben 1946-ban meghalt Bethlen évtizedet átfogó, az egyharmadára töpörödött országot az összeomlástól megmentő és sikerrel konszolidáló miniszterelnöksége többször is idézett minta a jelenleg regnáló kormánynak. Orbán Viktor első hivatalviselése idején maga avatta fel elődje díszsírhelyét.
Tisza István szobrát szintén az első Fidesz-kormány alatt állították újra az eredetileg az ő nevét viselő debreceni egyetemen. Most Budapesten, a Jászai Mari téren kap emlékművet a Károlyi-féle forradalom győzelmekor meggyilkolt államférfi. Nem messze attól a helytől, ahol korábbi szobra volt. Jelenleg egyébként Károlyi Mihály bronzalakja áll nagyjából azon a helyen.
A választott példaképekben közös, hogy a sors tehetségüknél jóval kevesebbet mért ki nekik életükben.
origo.hu
Eltűnt egy 31 éves amerikai nő Budapesten
