Gombamód szaporodnak a külföldi érdekeltségű, de magyar nyelvű online sportfogadást, pókerezést és kaszinózást kínáló internetes oldalak. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerencsejáték-felügyeleti főosztályának tapasztalatai szerint manapság több ezer efféle honlap érhető el a világhálón, ám valamennyi portálról elmondható: honi tevékenységük illegális. Molnár Krisztián főosztályvezető lapunknak kifejtette, hogy idehaza kizárólag az adóhatóság engedélyével lehet online szerencsejátékot szervezni, és ilyen engedéllyel csak a Szerencsejáték Zrt. rendelkezik.
– A külföldi elnevezésű honlapok tehát engedély nélkül üzemelnek – mutatott rá a főosztályvezető, majd hozzátette, a hatósági felügyeleti jog hiánya miatt nincs pontos adat arról, hogy az internetes fogadó- és pókeroldalak mekkora forgalmat bonyolítanak le. Más szakértők ugyanakkor úgy vélik: évente több tízezer magyar polgár játszhat ezeken a honlapokon, s az érintettek egy esztendő leforgása alatt 50-100 milliárd forintot tehetnek fel tétként. A hatalmas summából azonban egyetlen fillért sem lát az államkassza, a rendszerint adóparadicsomban vagy offshore-államban bejegyzett külföldi érdekeltségű vállalkozások ugyanis nem fizetnek itthon közterhet.
A folyamat a kormányzatnak is szemet szúrt. Kérdésünkre a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) korábban azt közölte: a tárca a szerencsejáték-ipar jogszabályi hátterének átfogó felülvizsgálatát látja szükségesnek. Első lépésként kialakítják a szerencsejáték ágazati koncepcióját, amely dokumentumon már dolgoznak a NGM szakemberei. Az internetes sportfogadásról, kaszinózásról, pókerezésről szólva a minisztériumnál tudatták, háromféle megoldás kínálkozik: az online szerencsejáték-szervezés teljes tiltása, a piac liberalizálása, végül állami monopólium bevezetése. Mint megtudtuk, az ágazati koncepció részletesen elemzi majd a kérdéskört.
– Az állam komoly bevételre tehetne szert, ha – megfelelő feltételek meghatározása mellett – legálissá tenné az internetes fogadó- és pókeroldalak tevékenységét – ezt már a PwC adótanácsadó társaság adópartnere mondta lapunknak. Lőcsei Tamás számítása szerint évente tíz-tizenöt milliárd forint érkezhetne az államkasszába az online szerencsejátékból. A szakember abból indult ki, hogy egy esztendő leforgása alatt körülbelül százmilliárd forintot tehetnek fel ezeken az oldalakon a magyar polgárok, s az internetes cégek a tétek kilencven százalékát nyereményként visszaadják játékosaiknak. Így a mostanihoz hasonló adószabályokkal számolva évente két-három milliárd forint játékadót szedhetne be az állam az internetes sportfogadást, pókert és kaszinójátékokat kínáló külföldi cégektől. Ehhez az összeghez kapcsolódna a játékosoktól elvont összeg. A polgárok személyi jövedelemadót róhatnának le a világhálón elért nyereményük után, ami esztendőnként akár 9-13 milliárd forintot is hozna a költségvetésnek. – Mivel az online szerencsejáték dinamikusan növekvő iparágnak számít, így az adóbevétel is évről évre emelkedhetne – érvelt Lőcsei Tamás. A szakember ugyanakkor felelevenítette Franciaország példáját. A nyugati állam beengedte a külföldi szerencsejátékcégeket, ám mivel túl magas, ráadásul forgalomalapú adót vetett ki rájuk, s igen szigorú előírásokat vezetett be számukra, több vállalkozás továbbra is az illegális tevékenység mellett döntött. A szakember szerint a kormányzatnak figyelemmel kell lennie a kevésbé eredményes külföldi példákra.
A szerencsejáték-felügyeleti főosztály vezetője a fogyasztóvédelmi szempontok fontosságáról beszélt. Molnár Krisztián kifejtette: az internetes sportfogadás és kártya-, kaszinójátékok egyik legnagyobb veszélye a szenvedélybetegség kialakulása. A játékos ugyanis virtuális térben teszi fel pénzét, így előfordulhat, hogy nem érzékeli, pontosan mekkora összeg forog kockán. Nincsenek ugyanis a kezében zsetonok, bankjegyek. – A világhálóra ráadásul bármikor, bárhonnan kapcsolódhat a játékos, így a fogadás, kártyázás lehetősége szinte korlátlan – mutatott rá a főosztályvezető, aki szerint ezeket a veszélyforrásokat is szükséges kezelni. A főosztályvezető szerint a társadalmi károk megelőzése, elhárítása a bevételi megfontolások mellett a legfontosabb szempont.
Orbán Viktor a diplomáciai csúcsról: Mindenki úgy megy innen el, hogy egy nagy népnél járt