Olvasóinktól

Dr. Ujváry Györgyné (Békéscsaba): Régóta kavarja nemcsak erkölcsi, hanem nyelvérzékemet is, hogy a bűnügyi tudósításokban a „megerőszakolta” kifejezést felváltotta a „közösült vele”, „fajtalankodott vele” kifejezés. (Az áldozatokra vonatkoztatva.) Szerintem a kettő nem azonos jelentésű. Utóbbi kifejezések nem utalnak az erőszakra (ami a bűntett lényege), azt a téves nézetet sugalmazzák, mintha az áldozat önszántából, tevőlegesen részt vett volna a cselekményben, és ez sértő az áldozatokra nézve. Ha már nem akarják a „megerőszakolta” kifejezést használni, jobb lenne azt olvasni, hogy „fajtalankodásra kényszerítette”.

Husz Mariann (Budapest): Az Alkotmánybíróság határozata kilencvennyolc százalékos különadó megsemmisítésére vonatkozóan híven tükrözi azt a tényállást, hogy a törvényalkotásnak immár semmi köze nincs sem az igazsághoz és azzal szoros összefüggésben álló erkölcsiséghez, sem a társadalom többségi akaratához. Jogi szofizmává silányul. Egyszerűen legitimálja azt az állapotot, amely egyébként nem volt sem igazságos, sem méltányos, és attól, hogy papírra írták, vagy álságos törvénybe fektették, nem volt jogos. Kicsinyes, szűk körű érdekeket véd, nem feltételezve azt, hogy egy ilyen tiszteletre méltó közjogi intézmény az őt ért kormányzati intézkedésekre viszonválaszt kívánt a kormányzó erők tudomására hozni. Miféle emberi méltóság az, amely több tíz milliós végkielégítésekkel van fedezve (lásd a BKV-s Szalainé Szilágyi Eleonóra 100 milliós végkielégítését!), és hol található azoknak a millióknak a méltósága, akik mindezekkel szemben a megélhetés határán egyensúlyoznak hosszú éveken keresztül? Szeretnék emlékeztetni arra, hogy a végkielégítés gyakorlata eredetileg az elbocsátott dolgozók megélhetésének biztosítását célozta néhány hónapra az álláskeresés időszakában, nem pedig a busás jövedelemmel rendelkezők vagyongyarapításának lehetővé tételére szolgál. Nem elég, hogy az elmúlt nyolc év alatt az MSZP és holdudvara elképesztő mennyiségű és kiterjedtségű korrupciós bűncselekményt halmozott fel, most még a független intézmények is az ő érdekeiket védelmezik.

Farkas Zsolt (Budapest): Az egyenruhás rendvédelmisek és a szakszervezetis érdekképviselők minapi demonstrációja elképesztő jeleneteket produkált: volt riadalmat keltő füstgránátrobbantás és tűzcsapnyitás, parlamenti védőláncon való áthatolás és rendetlenség. Ilyen embereken (is) nyugszik a közrend védelme? Ennek láttán emlékezetünkbe idézhetjük 2006 októberét, amikor az akkori rendvédelmisek tették a dolgukat úgy, ahogy azt megtapasztaltuk, s akik közül jó páran most is kint lehettek az utcákon. Ők most bizony bántatlanul masírozhattak, egyenruhában is. Mert van gyülekezési, szólás- és sajtószabadság. De a tüntetők még súlyosabb tiltakozásokat helyeztek kilátásba. Mi lesz, ha Gyurcsányék bujtogatására még tovább mennek zsaroló, felforgató magatartásukban azok, akiknek pedig a közrend fenntartása, a jogszerűség betartása, általánosságban a demokrácia védelme esküvel fogadott feladatuk? Mire akarja Gyurcsány felhasználni a rendvédelmi erők elégedetlenségét, valamiféle forradalomra, netán polgárháborúra? A demonstrálók vezetője egyenesen azt vizionálta: elkövetkezhet az idő, amikor a szakszervezeti vezetők már nem tudják biztosítani a békés jelleget. Elkövetkezhet?!

Simon Istvánné (Budapest): Aki hallgatta múlt csütörtökön a Hír TV Rájátszás című műsorát, annak az lehetett az érzése, hogy egy második őszödi hazugságbeszédet hall az újonnan megalakult Demokrata Párt vezetőjének, Takács Istvánnak a szájából. A sunyiság, a félrebeszélés, a farizeusság szinte áradt ebből a beszélgetésből, amit az említett úr Szabó Anettel, a Hír TV riporterével folytatott. Az eddig teljesen ismeretlen Takács István ártatlan mosollyal azt állította, hogy a pártot a XVII. kerületi, baloldali érzelmű, egyéb párthoz nem kötődő tagokból hozták létre azzal a céllal, hogy egy konszolidált, nyugodt, balközép pártot alkossanak, amelybe természetesen szívesen látják a jelenlegi MSZP-ből kiábrándult tagokat éppen úgy, mint az SZDSZ hajdani liberálisait. Hogy Gyurcsány Ferenccel előzőleg tárgyaltak-e a párt alapításáról? Á, dehogy, hiszen ő Gyurcsányt csak felületesen ismeri, igaz, már 22 éve… Előfordulhat netán, hogy a közeljövőben Gyurcsány Ferenc veszi át a párt vezetését? Á, dehogy, hiszen jelenleg ő az elnök, és két évre van megválasztva. Igaz, alapszabályukban létezik egy olyan kitétel, amely szerint ha a vezetőség és a párttagság nem lenne az ő munkájával megelégedve, akkor ő félreáll az útból egy nála alkalmasabb személy javára… Csak remélni tudom, hogy a tévénézők nem vették komolyan ezt a teljesen átlátszó dumát. Hiszen világos, hogy Gyurcsány az újonnan alakult párt vezetőjeként az MSZP-t óhajtja sakkban tartani, ha a régi balos vezetők nem támogatják kritika nélkül az ő elképzeléseit. Ezek az elképzelések tudjuk, hová vitték az országot az elmúlt hat év alatt.