Ováció Nanni Moretti pápafilmjének

Nanni Moretti olasz rendező Habemus papam című filmje egy pápáról szól, aki a konklávé után depresszióba esik, és elmenekül a Vatikánból. A cannes-i közönség a vetítés után állva ünnepelte a rendezőt és a film szereplőit.

Az ismert francia színész, a pápa szerepét alakító Michel Piccoli a bemutatót követő sajtótájékoztatón elmondta, két oldaláról akarta bemutatni szereplőjét, egy emberileg aggályokkal küzdő pápát, akiben a kételyeknél mégis erősebbnek bizonyul a hitből fakadó öröm. A francia színész játékát méltatva a film rendezője, Nanni Moretti így nyilatkozott: „Még jobb volt, mint gondoltam, igazából már a forgatások végén értettem meg, mennyivel gazdagabb lett a szerep és maga a film is az ő hallgatása, egy-egy tekintete, járásmódja és mindaz által, amit ő hozott a filmbe. Piccoli nélkül ez egy szomorú film lett volna.”
Az Olaszországban április közepén bemutatott film egy pápáról szól, aki elődje halála után kétségekkel és félelemmel fogadja el a bíborosok választását, sőt három napra egyenesen elmenekül a rá váró feladatok elől. Róma utcáin bolyongva végül betéved egy színi előadásra. Itt, és nem a Sixtus-kápolnában, az egyházi méltóságok körében fedezi fel a szakrumot, s találja meg ismét önmagát, hitét.
Az ironikus hangvételű és a megszokott ábrázolásoktól eltérő, olykor meghökkentő filmet néhány bíráló, negatív értékeléstől eltekintve a kritika mind az olaszországi, mind a cannes-i bemutató után kedvezően fogadta. „Megható film, amely mélyebben érinti a hit kérdéseit, mint nem egy komoly vallásos témájú alkotás”, „Fantasztikus film, szinte csoda, amely egyben meg is nevetteti az embert”, „A film alkotói igazán büszkék lehetnek. Bátor, de jól sikerült és eredeti mű” – ilyen és ehhez hasonló szavakkal méltatták a filmet az olasz kritikusok az áprilisi bemutatót követően. Cannes-ban a vetítés után a közönség állva ünnepelte a rendezőt és a film szereplőit.
A fiú szobája című alkotásával 2001-ben Arany Pálma díjat nyert rendező, Nanni Moretti, aki legújabb filmjében maga is szerepel (a pápa segítségére siető pszichiátert alakítja) nyilatkozataiban többször hangsúlyozta, hogy nem akarta bírálni vagy nevetségessé tenni az egyházat. A film sokkal inkább általános emberi problémákat igyekszik megvilágítani, megértéssel, tapintatosan, derűsen. Olyan emberi problémákat, gyengeségeket, amelyek az egyház vezetőit, sőt magát a pápát, de a segítségére siető pszichiátert is érintik.