Pécs után a Szépművészetiben láthatók a Nyolcak művei

Múzeumok és emlékezet a múzeumok világnapjának idei mottója – a harminchárom évvel ezelőtt tartott első ünnepet a Múzeumok Nemzetközi Tanácsának tanácsadó testülete kezdeményezte a nemzetközi kulturális párbeszéd elősegítésének jegyében. A világnaphoz kapcsolódva a hét végén a Nemzeti Múzeumban és a Múzeumkertben megrendezik a múzeumok majálisát, de országszerte ma is több intézmény várja programmal a látogatókat.

Múzeumok és emlékezet. A Múzeumok Nemzetközi Tanácsa Múzeumok és emlékezet jelmondatához igazítva az idén a közgyűjteményekben folyó digitalizálás, archiválás jelentősége, fejlesztésének lehetőségei állnak a világnap központjában. A múlt emlékeinek és a jelen történéseinek dokumentálása, rögzítése, a szakma és a közönség különböző forrásokhoz való hozzáférésének biztosítása számos aktuális kérdést vet fel a szakmában – a különböző uniós pályázatoknak köszönhetően a múzeumok mára kedvező helyzetbe kerültek, miközben a gazdasági válság miatti létszámcsökkentések, leépítések, zsugorodó fenntartói támogatások, valamint az idén elfogadott megszorító intézkedések negatív hatását sem kerülhetik el. Hazánk soros uniós elnökségével összefüggésben a múzeumok nemzetközi kapcsolataira is hangsúlyt helyeztek a szervezők: a Múzeumok majálisa 2011 kiemelt vendége a lengyelországi Tarnow Regionális Múzeuma lesz. A budapesti Néprajzi Múzeum az idei mottó jegyében bemutatja a nagyközönségnek gyűjteményei nyilvános digitális adatbázisát. A látogatók ma muzeológusok segítségével ismerkedhetnek meg a tárgyak és dokumentumok archiválásának korszerű módszerével. Tizenegy órakor tárlatvezetést tartanak A magyar nép hagyományos kultúrája című állandó és a Liszt Ferenc és a „czigány zene” című időszaki kiállításokon. A múzeum boltjában ezen a napon jelentős kedvezményekkel árusítják a kiadványokat. Kiállítás nyílik ma a szentesi Koszta József Múzeumban is a százötven éve született festő eddig kiállításon nem, vagy csak nagy ritkán látott, magángyűjtők által őrzött képeiből. A Nyíregyháza–sóstói Múzeumfaluban különösen a pedagógusok és az iskoláscsoportok figyelmébe ajánlják a tárlatokat, amelyeket ma minden látogató jelképes összegért, száz forintért tekinthet meg.

Mától szeptember 12-ig látogatható a Nyolcak című kiállítás a Szépművészeti Múzeumban, ahol néhány héten belül két másik tárlat is nyílik. A Pécsről a fővárosba költöztetett művek a magyar képzőművészet egyik legkiemelkedőbb korszakának törekvéseit idézik. A Nyolcak művészcsoport tagjainak – Berény Róbert, Czigány Dezső, Czóbel Béla, Kernstok Károly, Márffy Ödön, Orbán Dezső, Pór Bertalan, Tihanyi Lajos – működése fordulópontot hozott a magyar művészet történetében; ők voltak az elsők, akiknek törekvései szervesen illeszkedtek a legmodernebb nemzetközi irányzatokhoz. Párizs igézetében nőttek fel, Matisse, a fauvizmus, majd egyre inkább Cézanne festészete hatott rájuk. Hazai szövetségeseiknek Adyt, a Nyugat folyóirat munkatársait, Bartók Bélát és Kodály Zoltánt tekintették.
A Szépművészeti Múzeum kiállítása a pécsi Európa kulturális fővárosa program egyik legkiemelkedőbb eseményeként megvalósult Nyolcak-tárlat újragondolt, a jelentősebb művekre koncentráló változata, amely kisebb muzeológiai csodának is nevezhető módon idézi meg a művészcsoport munkásságát – a Nyolcak három, 1909–1912 között rendezett kiállítását. Olyan szenzációkkal szolgál, amelyek miatt azok érdeklődésére is számíthat, akik látták a kiállítás pécsi változatát.
Nyolcvan év után hazaérkezik Ausztráliából Orbán Dezső egyik fő műve, egy 1912-ben festett női akt, bemutatják Tihanyi Lajos egy évvel korábbi női aktját, amely szintén nem szerepelt a pécsi tárlaton. A kiállítás kurátorai, akik Szalay Péter Balázs Béla-díjas filmrendezővel ötvenperces dokumentumfilmet forgattak a témáról, Párizsban, a Julien Akadémián két héttel ezelőtt fedezték fel Czóbel Béla 1904-es rajzát, amelyet az akadémia díjban is részesített. A rajz mellett az a párizsi részletet ábrázoló 1905-ös Czóbel-festmény is szerepel a Szépművészetiben, amelyet korábban csak a festő egy másik képének háttérmotívumaként ismerhettünk.