Egyeztetésekre van szükség a környezetvédelmi, a vidékfejlesztési és az energiaágazatért felelős államtitkárok között a termálvizek energetikai célú felhasználásával kapcsolatos szabályozás átalakítása érdekében – jelentette ki Bencsik János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klíma- és energiaügyért felelős államtitkára a Magyar Geotermális Egyesület által szervezett tegnapi konferencián. A szakmai konzultáció fő célja volt felhívni a figyelmet arra, hogy az előző kormány által elfogadott, s még hatályban lévő kormányrendelet miatt sok helyütt bezárhatják a termálvízkutakat. Ez a veszély leginkább a szentesi régiót fenyegeti, ahol szinte lehetetlen a kinyert vizet visszasajtolni a régióra jellemző pannon homokkőbe. A tavaly április végén megalkotott rendelet értelmében a jellemzően több évtizede hatósági engedéllyel működő, termálvizet energetikai célokra használó társaságok engedélyei a jövő év végén, kivételes esetekben 2014-ben lejárnak. Az engedélyt az újíthatja meg, aki vállalja, hogy a földfelszínre hozott, s különböző célokra, például távfűtésre, gabonaszárításra, istállófűtésre, üvegházas növénytermesztésre felhasznált termálvizet viszszasajtolják a földbe.
Bencsik János szerint a magyar elsődleges energiafelhasználásból a megújuló energiák részesedése 7,3 százalék, ebből a termálvíz részaránya alig 0,4 százalék. Amennyiben megvalósulnak az energetikai stratégiai célok, úgy 2020-ra a megújuló energia részaránya elérheti a 14 százalékot, amelyből a legjobb esetben is legfeljebb két százalékot tehet majd ki a geotermális energia aránya. Szerinte a Szentest és környékét érintő kérdés igen fontos, de elsősorban nem energetikai, hanem inkább környezetvédelmi és vidékfejlesztési kérdés. Mint mondta, az energiastratégiában a termálvíz szerepe komoly hangsúlyt kap, hiszen hazánk külföldi kiszolgáltatottsága igen nagy, az energia 62 százalékát importáljuk, épületeink energiafelhasználása pedig pazarló. Úgy vélte, hogy a geotermális energia felhasználását elősegítő jogszabályi környezet javításával és a pályázati források megteremtésével nagyjából 10 ezer új munkahely jöhetne létre, ami azt jelenti, hogy az ágazaton belül, a meglévőkkel együtt összességében ötven-hatvanezer munkahely menthető meg.
Az államtitkár reményei szerint a nyár végére befejeződhet a tárcaközi egyeztetés, és a kötelező vízvisszasajtolást tekintve megnyugtató megoldás születhet a szentesi régió számára is. Bencsik János egyébként – a magas sótartalom miatt – nem támogatta, hogy a felhasznált termálvizet a folyóvizekbe eresszék, viszont megfelelő alternatívát látott a víztározók kiépítésében. Erre példaként említette a mintegy harminc éve működő szentesi tavat, amely tökéletesen beilleszkedett a tájba, s igen különleges élővilágot teremtett. Mint mondta, ebből is látszik, hogy a jogi előírásokat tájegységenként kellene átgondolni, vagyis a geodéziai adottságokat figyelembe vevő, diverzifikált jogszabályra lenne szükség. Hozzátette: a tapasztalatok szerint egyértelmű, hogy a szentesi régióban jellemző homokkőbe nem lehetséges költséghatékonyan visszapréselni a termálvizet, ugyanakkor más régiókban – a földrajzi egységre jellemző kőzettől függően – léteznek pozitív példák is.
Ilyen a szentlőrinci eset is, ahol az idei év elejétől a teljes város távfűtése geotermikus energiával történik. A városi rendszer egy termelő kútból, a hőcserélőkből és a visszasajtoló kútból áll, és télen már a leghidegebb napokban is bizonyította, hogy képes 900 lakást és a közintézmények fűtését megoldani – mondta megkeresésünkre Nagy Ildikó, a PannErgy Nyrt. kommunikációs tanácsadója. Szentlőrincen a beruházás keretében létesített kútból kitermelhető geotermikus energia felhasználásával teljes egészében kiválthatóvá vált a korábbi földgázalapú távhőszolgáltatás.
Más a helyzet a szentesi régióban, ahol az 1970-es évek vége óta többször is megkísérelték a felhasznált termálvíz visszapréselését, ám többtucatnyi próbálkozás kudarcba fulladt – mutatott rá Szita Gábor, az Magyar Geotermális Egyesület elnöke. Meglátása szerint amennyiben nem változik a jelenlegi szabályozás, úgy ebben a térségben mintegy 10 ezer munkahely kerül veszélybe, mert a kertészeteket hővel ellátó termálvízkutak előreláthatólag bezárnak.
origo.hu
Autónak csapódott egy motoros Nyíregyházán, meghalt
