Nem azért lép be az ügyfelek jelentős hányada a lakás-takarékpénztárakba, hogy az ott összegyűjtött pénzéből lakást vegyen, hanem más célú megtakarításokhoz használja a cégek termékeit – jelentette ki tegnap a lakás-takarékpénztárak vizsgálatát bemutató tájékoztatóján Juhász Miklós, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke. A hivatal szerint a pénztáraknak magas a jövedelmük, és ez indokolja azt, hogy a cégek között erősíteni kellene a versenyt. Az új piaci szereplők megjelenésének azonban gátat szab a jelenlegi szabályozás bizonytalansága. A versenyhivatal ezért arra tett javaslatot, hogy az állam tartsa fent hosszabb távon is a jelenlegi támogatásokat, és ezzel párhuzamosan csökkentse ezek arányát. Megfontolandó lenne az is, hogy az állami segítség adókedvezmény formájában jelenjen meg.
A GVH szerint emellett célszerű lenne a szabályozás olyan irányú pontosítása, ami lehetővé teszi, hogy a pénztárak befektetési tevékenységen elért nyereségének egy része olyan ügyfelekhez kerüljön, akik csak megtakarításra kívánják használni a terméket. A pénztárak ugyanis most 0-1 százalékos betéti kamatot fizetnek, viszont a megtakarításokat az állampapírpiacon fektetik be 5-6 százalékos haszonnal – a kamatmarzsból tehát akkora nyereségre tesznek szert, amit megoszthatnának ügyfeleikkel. Ez a megosztás a hivatal szerint a tartalékolás után maradó extranyereséget érinthetné.
A tájékoztatón szó esett arról, hogy a versenyhivatal vizsgálta a pénztárak által nyújtott áthidaló kölcsönöket. A GVH véleménye szerint ez a megoldás rendszeridegen a lakás-takarékpénztáraktól, mivel a kereskedelmi bankoktól vesz át funkciót, sőt arra kényszeríti a pénzintézeteket, hogy olyan hitellel jöjjenek ki, amelynek törlesztése egy pénztáron keresztül zajlik állami támogatás felhasználásával.
Diplomáciai nagyüzem: így érkeztek a delegációk a Puskás Arénába - fotógaléria