Sztálin állt a roswelli ufó mögött?

Nem repülő csészealj, hanem egy szovjetek által megszerzett volt náci kísérleti katonai repülőgép zuhant le 1947. július 8-án az új-mexikói Roswellben – állítja Annie Jacobsen. Az újságírónő most megjelenő, a hírhedt amerikai 51-es körzet ügyes-bajos dolgairól szóló könyvében többek között azt is kifejti, hogy az amerikaiak egy elfogott szovjet MiG vadászgépből fejlesztették ki a ma Afganisztánban és Pakisztánban előszeretettel bevetett pilóta nélküli repülőgépet.

Feloldási kérelem. Egy kutató arra kérte az Egyesült Államok kormányát, hogy ne titkolózzanak tovább, hanem 64 évvel az eseményeket követően végre oldják fel a roswelli eset aktáit és tárják a közvélemény elé az igazságot. Dennis Balthaser szerint az új-mexikói incidensnek semmi köze sincs a földönkívüliekhez. A Roper közvélemény-kutató legfrissebb felmérése szerint az amerikaiak 72 százaléka véli úgy, hogy az amerikai kormány az ufók kapcsán sok mindent elhallgat a közvélemény elől. (MN)

Kétségkívül az ufóhívők Mekkája az új-mexikói Rowell. A legendás „incidens” helyszínén az élelmesebbek az 51-es körzet feliratú sapkától a földönkívüli-húsig gyakorlatilag mindent beszerezhetnek. Ezt a mítoszt rombolhatja le Annie Jacobsen új regénye. Az 51-es körzet: Az amerikai szupertitkos katonai bázis cenzúrázatlan története című munkájában a fiatal újságírónő nem kevesebbet állít, mint hogy az állítólag 1947. július 8-án lezuhant tárgy nem földön kívüli jármű, még csak nem is meteorológiai léggömb, hanem egy szovjetek által megszerzett volt náci kísérleti katonai repülő volt. Jacobsen – aki könyvét a nevadai bázis tudósaival és mérnökeivel készített interjúi alapján írta meg – ráadásul arról ír, hogy a tervet maga Sztálin eszelte ki. A szerző szerint a kommunista diktátort Orson Welles 1938-as, az Egyesült Államokban hatalmas pánikot keltő rádiójátéka ihlette meg. Ebben a H. G. Wells azonos című regénye alapján készült műsorban azt hitették el az amerikaiakkal, hogy országukat megszállták a földönkívüliek. A műsor készítői csak a rádiójátékot követően közölték, hogy mindez kitaláció volt.
Annie Jacobsen szerint a szovjetek egy a korát messze megelőző, lopakodó tulajdonságokkal rendelkező, a mostanában használatos amerikai B–2-eshez hasonló Horten Ho–229-es, úgynevezett csupaszárny gépet irányítottak az Egyesült Államok légterébe. A szerző szerint a gépet Sztálin kérésére megtöltötték 12-13 éves, direkt erre az akcióra létrehozott mutáns gyerekekkel, és egy másik repülőről irányították. Jacobsen szerint a fiatalokat az 1979-ben Argentínában elhunyt hírhedt náci orvos, Joseph Mengele kísérletei alapján alkották meg. Az incidenst követően az utasok közül kettő életben maradt, bár kómában találtak rájuk. Rendkívül nagy fejük és nagy szemeik voltak, egyikük sem volt másfél méternél magasabb. Az elméletet Mengele feltűnése mellett talán az is gyengítheti, hogy az eredeti tervek és meglévő adatok szerint a Horten Ho–229-es kísérleti gép hatótávolsága mindössze ezer kilométer volt, illetve magát a konstrukciót az amerikaiak szerezték meg a II. világháborút követően, a szovjetek állítólag nem fértek ehhez a típushoz.
A roswelli eset mellett a könyv számtalan egyéb, a hidegháború idején az 51-es körzetben történt titkos katonai fejlesztésről tesz említést. A nyilatkozó tudósok többek között részleteket árulnak el az 1960. május 1-jén Francis Gary Powers vezette Lockheed U–2 amerikai felderítő repülőgép lelövéséről. A gépet mélyen a Szovjetunió területe fölött, Jekatyerinburg közelében érte találat. Az egykori szakemberek arról is beszéltek, hogy az amerikai légerő által ma Afganisztánban és leginkább Pakisztánban használt pilóta nélküli repülőgépeket egy, az 51-es körzetbe került szovjet MiG vadászgépből fejlesztették. Jacobsen emellett részleteket közöl az amerikai űrhajózási hivatal (NASA) Apolló-programjáról, amelynek részében az űrhajósok állítólag egy bombáktól szabdalt tesztpályán gyakorolták a Holdon való közlekedést.