Aratott a Nemzeti Színház

A Nemzeti Színház bemutatói kapták a legrangosabb, illetve a legtöbb elismerést az idei, immár tizenegyedik Pécsi Országos Színházi Találkozón (POSZT). A legjobb előadásért Alföldi Róbert, a legjobb rendezésért Mohácsi János kapott díjat.

További elismerések. A MASZK Országos Színészegyesület a legjobb női alakításért Pap Verát (Mikve; Pesti Színház), a legjobb férfialakításért Köles Ferencet (Parasztopera; Pécsi Nemzeti Színház) jutalmazta. A Fidelio a legjobb 30 év alatti színésznőnek járó elismerést Radnay Csillának (Nemzeti Színház), a legjobb 30 év alatti férfiszínésznek járót pedig Szabó Kimmel Tamásnak (Nemzeti Színház) adta.

Szombaton a szokásos gálaesttel ért véget a hazai legrangosabb színházi mustra Pécsett. A díjátadót – számos meglepetéssel – ekkor ejtette meg a szakmai zsűri. A legjobb előadásért járó elismerést Martin Sperr Vadászjelenetek Alsó-Bajorországból című alkotása kapta Alföldi Róbert nemzeti színházbeli rendezésében. Az opus a hatvanas évek végén született, abban az időben, amikor a németek múlt- és önvizsgálata általános kérdés lett az NSZK-ban. Híres film is készült belőle a szerző főszereplésével. A bajor falu elszánt dühvel fordul szembe minden, a megszokottól eltérővel: az egyébként részben szégyellt, rejtegetni kívánt homoszexualitással, a fogyatékossággal, az őrültséggel, az idegenekkel, jelen esetben a sziléziai háborús menekültekkel. A történet gyilkosságba torkollik, Avram, a meleg fiú hirtelen felindulásból brutálisan megöli az általa szeretni kívánt, tőle gyereket váró lányt. Elfogását, a váltságdíj megszerzését sörözéses-sramlis piknikkel ünneplik a helybeliek, a sörből és a fasírtból a nézőknek is jut.
A közönségzsűri egyébként szintén a Sperr-drámát ítélte a legjobbnak, a legjobb férfi epizódszereplőnek járó elismerést Hevér Gábor kapta a Vadászjelenetekben, illetve a szintén a Nemzeti Színházban futó Egyszer élünk, avagy a tenger azontúl tűnik a semmiségbe című Mohácsi János-rendezésben nyújtott alakításáért. A Gulag-tematikát és a szocializmus hazai állomásait feldolgozó, ősi motívumokkal, gyilkos élethelyzetekkel, hazai abszurd történeti sajátosságokkal átszőtt katartikus Egyszer élünk… egyébként kevesebb díjat kapott, mint arra korábban a helyszíni közhangulat alapján számítani lehetett. A darabot ugyanakkor a legjobb színpadi zenéért is kitüntette a zsűri.
Mohácsi másik versenyelőadása, az eredetileg Pintér Béla és Társulata által még 2002-ben bemutatott, nagy népszerűségnek örvendő Parasztopera újabb, a Pécsi Nemzeti Színházban tavaly óta játszott változata a legjobb rendezés díját nyerte el, de megkapta a legjobb színpadi zenéért, a legjobb jelmezért járó elismerést is. A szerző, Pintér Béla már több darabjával is szerepelt, illetve nyert a korábbi pécsi mustrákon, most a 2010 tavaszán bemutatott, a Szutyok című alkotásával került a versenybe. A darab a jellegzetes hazai társadalmi-emberi problémákat járja körül némi miszticizmussal kísérve. Három díjat is kaptak: Pintér Béla a legjobb szövegért, a szerencsétlen helyzetű, önsorsrontó, végül gárdistává átváltozó címszereplő lányt alakító Szamosi Zsófia a legjobb női főszerepért, darabbeli barátnője, a cigánylányt játszó Enyedi Éva pedig a legjobb női epizódszerepért vehetett át elismerést.
A Nehéz című Háy János-dráma – a Bárka Színház adaptációjában nyújtott alakításáért Mucsi Zoltán kapta a legjobb főszerepért járó díjat – egyetemi oktatójának élete látszólag jórészt az alkoholon bukik meg, valójában valami ismeretlen erő löki lefelé a kirúgásáig, majd falujába hazatérve a végső, visszafordíthatatlan hanyatlásig. Szintén megrázóan erős, szép képi világú, apró részletekből a nagy egész harmóniáját megteremtő, sokkal inkább az érzékekre, mint az értelemre ható metafizikus előadás Vidnyánszky Attila Mesés férfiak szárnyakkal című, a szovjet űrkutatást történetmesélése középpontjába állító munkája. A Debrecenből érkezett darabot különleges látványvilágáért, a színpadi eszközök komplex használatáért ismerte el a zsűri. A különdíjat a budapesti Katona József Színház A mizantróp című, Zsámbéki Gábor rendezte Moliére-adaptációja kapta.