Az olcsóbb rezsi üvegházi termelőket vonzhat Szentlőrincre

Szentlőrinc határában a hetvenes években urán után kutattak, ám a mélyben nem uránt, hanem hetven Celsius-fokos forró vizet találtak. Akkora volt a feltörő víz nyomása, hogy egy kétszáz méteres betondugóval befödték a furatot, majd minderről meg is feledkeztek hosszú időre.
A jelenlegi polgármester, Győrvári Márk – aki ősszel harmadik ciklusát kezdte meg a településen – öt esztendővel ezelőtt hivatalában bukkant rá az elfeledett uránkutatásokról szóló iratra. A dokumentum adta az ötletet: ki kellene használni e lehetőséget! Ám nem meleg vizes strand építésében, hanem geotermikus fűtési rendszer létrehozásában gondolkodtak. A kockázatos kimenetelű próbafúrásra azonban nem volt pénze a településnek.
A geotermikus energia kutatásával és hasznosításával foglalkozó PannErgy Nyrt. éppen ekkor ilyen irányú kutatásokat folytatott Baranyában – s a szentlőrinciek is bennük leltek partnerre. Már az első próbafúrás sikeres volt: 1800 méter mélységből 87 fokos, 1600 liter/perc hozamú víz tört a felszínre egy föld alatti lencséből. Később, az úgynevezett visszasajtoló kút fúrásakor is kitűnő volt az eredmény: itt az előzőnél több, percenként 2400 liternyi, 80 fokos víz tört a felszínre.
A sikeres fúrásokat követően nyílhatott meg az út az 1,3 milliárd forintnyi beruházás előtt, amellyel gázról geotermikus energiára állhatott át a városka távfűtési rendszere. Szentlőrincnek azonban nem volt ennyi pénze, ezért a magáncég pályázott, s csaknem 400 milliót nyert erre a célra.
A rendszer létrehozása után az átállás tavaly ősszel kezdődött – ekkor már próbaüzemben működtek a kazánok –, majd januártól „élesre” váltott a rendszer, s azóta a 7200 lelkes település kilencszáz háztartásában a föld hője melegít. A városka a rendszer elindulása előtt is bízott a sikerben: a 2010-es esztendőre vonatkozóan 16 százalékos távhődíjcsökkentésről határoztak, amit az idei évre megtoldottak további tíz százalékkal. Ez azt jelenti, hogy a szentlőrinciek most csaknem egyharmaddal fizetnek kevesebbet a fűtésért és a meleg vízért, mint két évvel ezelőtt.
– A partnercéggel kötött megállapodás szerint évente egy alkalommal felülvizsgáljuk a díjakat húsz kisváros távhőárainak átlaga alapján, amelyet nem haladhatnának meg a szentlőrinci díjak – mondta a polgármester, aki hozzátette: ha másutt emelnek is, ezt automatikusan Szentlőrincen nem követhetik, csupán az emelés mértékének négyötödéig mehetnek el. Mindez azt jelenti, hogy hosszú távon egyre szélesebbre nyílhat az olló más városok átlagdíjai és a szentlőrinci árak között – az utóbbiak javára.
A polgármester szerint új munkahelyeket is teremthet a forró kincs: a hagyományosan mezőgazdasági profilú városkában üvegházi termelést folytató cégek telepedhetnek le, de várják azokat is, akik a rezsiköltségüket szeretnék mérsékelni az olcsóbb fűtés igénybevételével.
Nagy Ildikó, a PannErgy Nyrt. kommunikációs tanácsadója szerint, amíg a lakossági fogyasztók meg tudták fizetni a magasabb gázárakat, addig nem volt valódi kényszer arra, hogy valamilyen más, alternatív megoldást keressenek a távfűtéses rendszerek energiaellátására. Az elmúlt tíz év alatt viszont a szénhidrogének, vagyis az olaj és a földgáz ára többszörösére nőtt, és mivel kitermelhető mennyiségük korlátozott, ez az árak további növekedését vetíti előre. Emellett világszerte egyre fontosabb klímavédelmi célkitűzés a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése – a megújuló energiaforrások minél erőteljesebb bevonásával.
A PannErgynél 2007-től közel két és fél évet fordítottak azon adatok elemzésére, amelyeket az elmúlt fél évszázadban a szénhidrogén-kutatások és a -bányászat kapcsán rögzítettek hazánkban. Saját kutatásokat is végeztek, hogy minél pontosabb információkat kapjanak a magyarországi geotermikus forrásokról.
A munka eredményeként a baranyai Szentlőrinc volt az első kijelölt helyszín, ahol az alapos előkészítést követően megkezdődhettek a fúrások. A január 1-jétől már üzemelő, tiszta és megújuló geotermiára épülő fűtési rendszer mintegy 1900 tonnával csökkenti évente a szén-dioxid kibocsátását a korábbi gázalapú fűtéshez képest, emellett a tervezett hálózati bővítések további szén-dioxid-megtakarítást tesznek lehetővé. Jelenleg hat város önkormányzatával van közösen alapított projektcégük, köztük van Miskolc és Gödöllő is, ahol már elkezdődtek a beruházások; további településekkel pedig vizsgálják az együttműködés lehetőségét.