Ezerkilencszázötvenhatban Komáromi Kornélia, Barki Ida és Jekkel Klára az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karának hallgatói és a Hajnóczi-kör tagjai voltak. Október 23-án Komáromi és Jekkel részt vett az egyetemről szervezett felvonuláson. De nem ez volt a fő bűnük.
Geréb jelentett
Mint az a Belügyminisztérium szigorúan titkos irataiból kiderül, 1957. május 8-án a jogi karon plakátletépés és plakátragasztás történt.
Geréb Sándor rendőr főhadnagy a következő jelentést tette: „A mai napon telefonhívásra kimentem az ELTE jogi karára, ahol Papp elvtársnő (tanulmányi osztály) az alábbiakat közölte: május 4-én a jogi kar épületében kifüggesztett plakátokat ismeretlen tettesek egy éles késsel darabokra vagdosták, május 7-én ismételten öt helyen egy-egy rajzlap nagyságú, tussal írott, ellenséges szövegű plakátot függesztettek ki. A plakátok tartalma: Éljen a KISZ = Kádár Inasainak Szövetsége! Hazaárulók, naplopók, pénzhajhászok bandája! Máskor a kifüggesztett KISZ-hirdetményt kézírással keresztülhúzták, így: LE VAGYTOK SZARVA! A KISZ aktivistái öntevékenyen azonnal nyomozásba kezdtek, mind az öt plakátot összeszedték és levitték Papp elvtársnőnek. Az igazi KISZ-tagok 18 hallgatót gyanúsítanak.”
Névtelen levelek
A Belügyminisztérium egyik alosztálya 1957. október 22-én kezdte el Komáromi Kornélia megfigyelését, barátaira ügynököket állítottak az egyetemről. Egy névtelen levél volt a nyomozás megkezdésének indoka. Komáromi Kornéliát reggel nyolctól este tíz óráig, de esetenként éjfélig figyelték, kikkel találkozik, merre jár.
1958 januárjában az üggyel már foglalkozó alosztály kapott még két névtelen levelet Komáromi Kornélia ellenséges tevékenységéről. Majd Marosán György államminiszternek is küldtek egyet az „igazi KISZ-tagok”. A levélben többek között ez áll: „Mi, KISZ-tagok valamennyien ott voltunk, mikor az egyetemünkön beszélt, valamint néhányan a műszaki egyetemen is meghallgattuk, mikor nagygyűlést tetszett tartani. Azt mondta az államminiszter elvtárs, nem lesz többé Magyarországon ellenforradalom. (…) Minket, akiket az ellenforradalommal kiközösítettek, bíztunk a jövőben, harcoltunk a helyreállításért. Igyekeztünk a bujtogatókat, ellenségeinket leleplezni. (…) Ami a jogon megy, már majdnem megint nyílt ellenforradalom. Uszítás, lázítás a rendszer, a kormány, a párt, a szovjet hadsereg ellen. Plakátokat, röpcédulákat készítenek. Az egésznek az értelmi szerzője, fő hangadója Komáromi Kornélia másodéves jogász. (…) Érdemes róla megemlíteni, hogy az ellenforradalom alatt is tüntetéseket szervezett, a fegyverek szétosztásával és eldugásával foglalkozott. Ilyen tanuló nem érdemli meg, hogy egyetemista legyen… Kéréssel fordultunk már többször a politikai osztályhoz, de úgy látszik, süket fülekre talált. Ezután kérjük Marosán elvtársat, mint az egyetemisták pártfogóját, segítsen nekünk. Bízunk benne. Elvtársi üdvözlettel: egy igazi KISZ-tag a többiek nevében.”
„Rendes ember lett”
1958 januárjában a rendőrség a Kárpáti fedőnevű ügynöktől már tudta, hogy Barki Ida és Komáromi Kornélia rendszeresen jártak a New York-palotába, a forradalom főhadiszállására. Kárpáti részletesen beszámolt a lányok barátairól. Egy hónappal későbbi jelentése szerint Barki Ida a következőket mondta neki: „Képzeld, a lányok azzal fogadtak, hogy rád nagyon kell vigyázni. Szabó Évát a délelőtt folyamán magához hívatta Pappné, elbeszélgetett vele. Példaként pedig téged említett, hogy már közvetlen október után mennyire megbántad a bűnöket, és milyen rendes ember lettél. Azt mondják a lányok, hogy vigyázzak, mert te csak azért jársz velem, hogy kiszedd belőlem, amit tudok, és ezeket jelentsd a KISZ-nek.” A rendőri utasítás pedig az, hogy udvaroljon tovább Barkinak, igyekezzen még jobban elnyerni a bizalmát.
A Kormos fedőnevű ügynök is jelentette, hogy a lányok rendszeresen jártak a New York-palotába, az ellenállás főhadiszállására.
Rendkívüli esemény
A jogi karon rendkívüli esemény történt. 1958. február 21-én reggel telefonon bejelentkezett a politikai rendőrséghez Czili Gyula, a jogi kar KISZ-titkára, ahol elmondta, a KISZ-szervezet faliújságját letépték, és karikatúrajellegű politikai utalásokat írtak a helyére. Ezután Bokor Rezső rendőr hadnagy kiment a jogi egyetemre, ahol találkozott a párt és a KISZ vezetőjével, akiknek az volt a véleményük, hogy a párthatározat után az ellenséges elemek hangja erősödik, nyíltan hangoztatják, hogy jönnek a haza a nép árulói. A KISZ-szervezet több személy eltávolítását követelte ellenséges magatartásuk miatt.
1958. március 21-én a politikai rendőrség alosztálya ötoldalas javaslatot ír arról, hogy miért kell Komáromi Kornéliát letartóztatni. Ebben Nelliről így írnak: „Alkalmazotti családból származik, apja MÁV-főfelügyelő, anyja tanárnő. Meglehetősen kispolgári életet élnek, hogy is fejezhetném ki magam, úrhatnám polgárok. Az egész család reakciós beállítottságú, bár Alajos fiuk a Szovjetunióban tanul. Kornélia igen jó tanuló, most is jeles volt, és ezzel, valamint jó erkölcsű magatartásával, politikai kiállásával nagy tekintélynek örvend társai körében. Igen magabiztos fellépésű. Egy ízben a tanszéken letépte a népköztársasági címert a többi hallgató szeme láttára.”
A lopás
A jegyzőkönyvekből kiderül, hogy a rendőrség azt latolgatta, miképp lehetne a kollégiumban házkutatást tartani, ha lopás történne. És történik. A gyanúsított Barki Ida lesz és Király Imréné. Utóbbit április 24-én beviszik a rendőrségre. Négyoldalas jegyzőkönyvet vesznek fel vele arról, hogy mi történt a diákszállón október 23. és november 4. között. Király Imréné részletesen beszámolt arról, hogy kinél volt fegyver, és ki vette le a vörös csillagot, kik és hová rejtették a fegyvereket. Beszélt arról is, hogy november 4. után a diákszállón kik készítettek röpcédulákat. Elmondta továbbá, hogy Komáromi Kornélia és Barki Ida tépték le a faliújságot. 1957-ben a MÚK-kal (Márciusban Újra Kezdjük) kapcsolatos röpcédulát sokszorosítottak, majd októberben Barki Ida, Jekkel Klára Komáromi Kornéliával terjesztették. November előtt pedig az egyetemi padokba röpcédulákat tettek. Barki Ida ugyanezen a napon beismerte, hogy a KISZ-plakátot letépték, és annak helyére saját szerkesztésű plakátot tettek, amelyre ráírták, KISZ = Kádár Inasainak Szövetsége.
A per
1958 áprilisában mindhárman előzetes letartóztatásba kerültek, majd megkezdődött a per. A Fővárosi Bíróságon 1958. november 6-án első fokon Komáromi két év és hat hónap, Jekkel egy év és négy hónap, Barki egy év és hat hónap letöltendő büntetést kap. Komáromi Kornélia fellebbezett az ítélet ellen. A fiatal lányt ezek után jogerősen hat év börtönbüntetésre ítélték. A bíróság indoklása szerint „az ellenforradalmat még jelenleg is szabadságharcként, nemzeti forradalomként értékeli, és kitart ama felfogása mellett, hogy a rádió ostroma alkalmával a provokációt a rádió épületét védő ávósok kezdték. E vádlott, aki egyébként életkorát messze meghaladó értelmi képességgel rendelkezik, noha csak 1958. április 26. napján került előzetes letartóztatásba, nem hajlandó tudomásul venni azokat a hatalmas politikai, gazdasági és kulturális eredményeket, amelyeket a népi demokrácia az ellenforradalom legyőzése óta elért. Vakon és konokul kitart az 1956. évi »nemzeti forradalom« eszméje és gondolatvilága mellett”.
Komáromi Kornélia a szabadulása után fehérnemű-ruhavarróként dolgozhatott. A három lányt egészen 1985-ig megfigyelték. Nelli utolsó lakcímfigyelő lapjának hátoldalán ez áll: 1985. VI. 8-án meghalt.
Egy igazi KISZ-tag
Valaki „egy igazi KISZ-tag a többi nevében” aláírással rászabadította az állambiztonsági szolgálatot Komáromi Kornéliára és barátnőire. Ezt az „igazi KISZ-tagot” Czili Gyulának hívják, aki 1957–1958 között a jogi kar KISZ-titkáraként az Állambiztonsági Szolgálat hivatalos kapcsolata volt. Segített a politikai rendőrségnek egyetemistatársai beszervezésében. A rendszerváltozás idején ő volt a Legfelsőbb Bíróság illetékes büntetőkollégiumának elnökhelyettese, és pártutasítást kapott, hogy 1989. június 16-ra, Nagy Imre és mártírtársai újratemetésére legyen elintézve a per áldozatainak jogi rehabilitációja.
origo.hu
Keddtől újabb intézkedés segíti a gyermekes családokat
