Kiegészült a vádlottak padja

Osztotta a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) és a Fellebbviteli Főügyészség álláspontját tegnap a Fővárosi Ítélőtábla az erzsébetvárosi ingatlanpanama-ügy vádlottjai körül kialakult vitában. A táblabíróság szóban kihirdetett és hasonlóképpen indokolt jogerős végzése szerint nem évült el a közokirat-hamisítás a tizenhárom vádlott esetében. Így a vádiratban szereplő mind a 25 vádlott bíróság elé állhat, a ma folytatódó perben a Fővárosi Bíróság dönt a tárgyalás további menetéről.

Kizárólag az elévülés, nem pedig a perben eddig is részt vevő négy, illetve további kilenc vádlott bűnössége, illetve ártatlansága kérdésében foglalt állást a Fővárosi Ítélőtábla – emelte ki a másodfokú bíróság az áprilisban kezdődött Hunvald-per vádlottjai ügyében hozott döntés indoklásában. A végzés nyomán most már a közokirat-hamisítás vádját is érdemben kell vizsgálnia az elsőfokú bíróságnak a részletes bizonyítási eljárásban.
Ismert, Vincze Piroska, az FB bírója az erzsébetvárosi ingatlanpanamaként elhíresült büntetőügy első tárgyalási napján ismertette az alig egy héttel korábbi végzésüket, amely alapján az eredetileg 25 vádlottból egyelőre 16 maradt. A KNYF a másodrendű vádlott Hunvald György egykori MSZP-s polgármesternek és az elsőrendű vádlott Gál Györgynek, a kerület gazdasági bizottsága korábbi SZDSZ-es elnökének és huszonhárom társuknak az elmarasztalását kérte a bűnszervezetben elkövetett csalás, hűtlen kezelés, vesztegetés és más bűncselekmények miatt.
A vádhatóság szerint Erzsébetváros önkormányzatát összességében több mint 640 millió forint kár érte. Fellebbezésükben az szerepelt, hogy a 2006-ban tett feljelentésben – amely a 2003–2004-es bűncselekményekről számolt be – nemcsak a strómanokat és megbízóikat, de az általuk elkövetett közokirat-hamisításokat is megnevezik. Ennek alapján a Nemzeti Nyomozó Iroda 2006 augusztusában hűtlen kezelés gyanújával rendelt el nyomozást, de a bevett gyakorlat szerint az erről szóló feljegyzés nem tartalmazta a feljelentésben szereplő összes bűncselekményt, közöttük a 13 vádlottat érintő közokirat-hamisítást. A Hunvald-ügy öttagú bírói tanácsa azt állította: nem egyértelmű, hogy erre irányult volna a nyomozás vagy sem, s úgy ítélték meg, hogy ez nem szakította meg az elévülést. A KNYF álláspontja viszont az volt, hogy a feljelentő nevesítette a közokirat-hamisítást mint olyat, ami közrejátszott a bűncselekmények elkövetésében. Fellebbezésükben leírták, a nyomozóiroda már a feljelentéskiegészítésben beszerzett olyan cégiratokat és más dokumentumokat, amelyek bizonyítják a vagyon elleni bűncselekmény elkövetését, ezért a nyomozás elrendelése és az azt követő és megelőző eljárási cselekmények többszörösen félbeszakították az elévülést. A másodfokú bíróság az ügyészség álláspontját elfogadva, figyelemmel a büntetőeljárási törvény 2006. július 1-jei módosulásaira is, nem látott okot az elévülés megállapítására.
A tábla döntése alapján a mai tárgyalásra egy vádpontban idézett Sz. Piroska már felelhet azokért az egyéb bűncselekményekért is, amelyeket a Vincze Piroska vezette bírói tanács a tárgyalás megnyitása idején még elévültnek talált. A bíróság ma határozatot hirdethet a vádlottak körének kiterjesztéséről, illetve a korábban elvetett vádpontok fennállásáról.
Az ítélőtábla a napokban dönt arról a fellebbezésről is, amelyben a vádat képviselő KNYF Hunvald és Gál előzetes letartóztatása megszüntetésének, illetve a volt polgármesterrel szemben megállapított lakhelyelhagyási tilalomnak, valamint az egykori SZDSZ-es politikus esetében elrendelt házi őrizetnek a felülvizsgálatát kérte.