Az euró értéke az erősebb gazdaságok teljesítményéhez igazodik, a valutaövezet gyengébb országainak túlságosan erős ez a pénz – magyarázta Artner Annamária, a Világgazdasági Kutatóintézet közgazdásza, hogy milyen hátrányai vannak Athén esetében a közös fizetőeszköznek. A Magyar Nemzet kérdésére a közgazdász arra is kitért, hogy a német, holland, osztrák vállalatok – mivel nagyobb a termelékenységük – olcsóbban állítanak elő egyes árucikkeket, mint a görögök, úgy is mondhatjuk: egy euró kevesebbe kerül nekik. Így az importtal szemben a helyi hellén áru versenyképtelen marad, ahogy az exportpiacokon is – ecsetelte Artner. Ha a görögök újra a drachmát használnák, lehetőség nyílna – tette hozzá – saját valutájuk leértékelésére, ami a versenyképességi helyzetükön javítana. Ugyanakkor a görög fizetőeszköz visszavezetése önmagában is tetemes költségekkel, a valuta indokoltnál is nagyobb leértékelődésével járna, és jelentősen megnövelné a már most is a GDP 158 százalékát kitevő államadósságot. Mindemellett ma már egyre több ismert közgazdász vélekedik úgy, hogy hiába segítik ki újra és újra Athént, az adósság mértéke olyan nagy, hogy soha nem lesz képes visszafizetni azt az ország. A görögök szerint a régi fizetőeszközükhöz való viszszatérés jelenthet nekik megoldást. – Görögország sokkal gyorsabban lábalhatna ki a válságból, ha felhagyna az euró használatával, és visszatérne a drachmához – mondta a Bloomberg cikke szerint a héten Hans-Werner Sinnt, a müncheni Ifo kutatóintézet vezére. Hasonlóan vélekedett a VG.hu által idézett írásban az SLJ Macro Partners nevű befektetési alap ügyvezetője is, aki szerint a befektetőknek számolniuk kell azzal, hogy a görögök elhagyják az euróövezetet, ha ez „nem holnap fog is megtörténni”.
Hogy mennyire „ráfázott” – az előnyök mellett – az euróra Görögország, jól mutatja a Németországgal folytatott kereskedelem alakulása. A közös fizetőeszköz bevezetése előtti kilenc évben (1990-tól 1998-ig) mindössze nyolc százalékkal nőtt Berlin exportja Athén irányába. Az euróra való áttérés után azonban már 92 százalékkal bővült a német kivitel (1999-től 2008-ig). Egyes szakemberek e számokból azt olvassák ki, hogy a „szorgalmas és törvénytisztelő északiak” jól körülírható saját érdekből segítik ki újabb és újabb hitelekkel a „pazarló és adócsaló délieket”, szükségük van ugyanis olcsó exportpiacaikra. A perifériaországok „eltartása” e vélemények szerint mindaddig folytatódhat, amíg kevesebbe kerül a központnak, mint a „birodalom” létéből származó haszon. E témában Artner érdeklődésünkre elmondta, hogy a piacgazdaság mindig is hierarchikus volt, még ha vannak is helycserék, mint ahogy azt a japán sikerek mutatták. A gyarmatosítás – tette hozzá – nyílt kirablás volt, mára többnyire burkoltabb formában zajlik az értékelszívás. A szakember szerint Athén helyzetéből az a tanulság, hogy mindaddig nem szabad olyan valutaövezetbe lépni, amely különböző fejlettségű gazdaságokat fog egybe, amíg a szükségletkielégítés helyett a profitszerzés uralja a gazdaságot.
Szakmai vélemények szerint Németország azért is szorgalmazza a görögök megsegítését, mert a hellén állampapírok tetemes része ottani pénzintézetek és az EKB kezében van. Athén esetleges csődje így azonnali veszteséget okozna a kötvények tulajdonosainak.
Indulhat a privatizáció. A német parlament tegnap elfogadta azt a tervet, hogy újabb pénzügyi segélyt kapjon Görögország az euróövezettől azzal a feltétellel, hogy a terheket nemcsak az államok, hanem a magánbefektetők is viselik. A görög állampapírokat késedelem nélkül új kötvényekre kellene átváltaniuk a magánbefektetőknek. Athén nyilvánosságra hozta privatizációs programját, amelyből 50 milliárd eurót remél. Közben tegnap újabb megszorítócsomagot állított össze a görög kabinet. A kormányfő pénteki nyilatkozata szerint az adóemelést, a közszolgálati fizetések és a szociális juttatások csökkentését előirányzó terv az egyetlen megoldás a válságra.
origo.hu
Folytatódik az ingyenes iskolai laptopprogram
