Balatonfüred az 1800-as években, a reformkorban indult fejlődésnek. Kedvelt találkozóhelye lett a haladó szellemű politikusoknak, művészeknek, történelmi és kulturális szerepe ekkor volt a legkiemelkedőbb. E korból számos műemlékkel, jelentős épülettel, hagyománnyal rendelkezik a város. A vendégek gyakran megfordultak Balatonfüred ikonikus épületében, a Nagyvendéglőben. A ház divatos helyszíne volt a kikapcsolódni vágyóknak, heti háromszor gyorskocsijárat szállította ide a pesti vendégeket. Ez a vendéglő volt az alapja a későbbi Grand Hotelnek, amelynek neve összefonódott az 1825 óta megrendezett legendás Anna-bállal. Előttünk magasodik az azóta is sok átalakítást megélt, ma már Anna Grand Hotel épülete, amelynek fehér, sima homlokzatát íves ablaksorok és klasszikus, egyszerű díszítések jellemzik. Itt találkozunk Lengyel Ernővel, aki husonkét éven át volt a hotel tulajdonosa, ügyvezetője és jelentős szerepet játszott a szálloda fejlesztésében, a város idegenforgalmának fellendítésében. 2023-ban Kiss Ernő-díjat vehetett át és tiszteletbeli elnök maradt a szállodában. Vezetésével járjuk be az impozáns, klasszicista stílusú épületet, amely a város történelmi központjában, a Gyógy tér és a Tagore sétány mellett található. A hotel egyszerre mutatja a reformkori klasszicizmus eleganciáját és a mai luxus kényelmét. Az Anna-báloknak egykor és ma is helyet adó díszterem pompáját mutatva az egykori tulajdonos megosztja velünk: az indulásnál nem is sejtette, milyen csapdákkal, problémákkal találkozik majd a kétszázéves műemléképület rekonstrukciójánál. Végül sok munkával, de eredménnyel jártak.
A Blaha Lujza utca gyönyörűen felújított épületei között sétálva láthatjuk a Szentgyörgyi Horváth család 1795 és 1798 között felépített, eredetileg 104 szobás copf stílusú házát, amely a század eleji társasági élet központja is volt. Gyakran vendégeskedett itt Kossuth Lajos, Széchenyi István és Wesselényi Miklós is. A hagyomány szerint 1825. július 26-án itt rendezték meg az első füredi Anna-bált Szentgyörgyi Horváth János, valamint katymári és borsódi Latinovics Anna első gyermeke, Krisztina tiszteletére. Az előkelő vendégek között volt többek között a bánáti (akkor még) huszár főhadnagy, Kiss Ernő, a későbbi aradi vértanú tábornok is. Az ismeretség hamar komoly szerelmi kapcsolattá, majd házassággá alakult.
Az Anna-bálok az ország legelőkelőbbjei közé tartoztak, ahol a haza legjelesebb családjai, politikusai, művészei találkoztak. Többnyire évente tartották meg a bált, de voltak hosszabb kihagyások a történelmi események miatt. A számozás így nem a megtartott bálokat veszi lajstromba, hanem a hagyomány szerint elsőként megtartott báltól számított évek számát. Óhatatlanul eszünkbe jut a nóta:
A füredi Anna-bálon, szól a zeneszó…
Zerkovitz Béla zeneszerző székelyhídi Szekrényessy Kálmán fenomenális úszó, lapalapító, színpadi szerző történetét foglalta dalba, aki 1880 júliusában, az Anna-bál előtt érkezett Füredre, hogy fogadásának megfelelően átússza a Balatont. Ekkor ismerte meg a tizennyolc esztendős Háczky Laura földbirtokos leányt, aki iránt szerelemre lobbant. Meghiúsult szerelmük melankolikus történetét dolgozta fel a népszerű dalszerző a nótában. Az Anna-bál első bálkirálynőjének fejére 1861-ben került a korona, 1862-ben pedig aranyalmával is jutalmazták a győztest, amelyet azóta is minden évben elnyer az Anna-bál szépe. A két udvarhölgy jutalma ma egy-egy Rothschild-, illetve Apponyi-mintás Herendi porcelánváza.
A bál a második világháború után hosszú szünetre kényszerült, és a kommunista időszak alatt nehezen indult újra. 1954-ben azonban újra megrendezték az akkori rendszer ideológiai elvárásaihoz igazodva. Balatonfüredi látogatásunk alkalmával Zákonyi Tündével is találkozunk, aki 1959-ben lett az Anna-bál szépe, az ő aranyalmáját láthatjuk az Esterházy-kastély kiállításán.
Az Anna-bál hagyományának felélesztése édesapjának, Zákonyi Ferencnek köszönhető, aki az 1950-es évek elején került Siófokról Balatonfüredre, és a Veszprém Megyei Idegenforgalmi Hivatal vezetőjeként kutatta a füredi hagyományokat. 1954-ben rendezték meg az első bált szervezésében a Balaton étteremben. Ez azért volt akkoriban nehéz, mert egy főúri bál hagyományát élesztették fel. Nagyon szerény körülmények között rendezték meg az elsőt, de már kiírták, hogy kisestélyi kötelező. A bálozók nagyon leleményesek voltak, jelmezkölcsönzőből szmokingot és földig érő női ruhákat kölcsönöztek, vagy a hölgyek ügyesen alakították át a külföldi csomagokból érkezett öltözékeket. A bált később áthelyezték a mai Anna Grand Hotel helyén működő SZOT-üdülő színháztermébe.
Egyre nagyobb sikere lett, ami túlnőtt édesapámon és átvette egy bizottság a szervezést
– mondja Zákonyi Tünde, elmesélve, hogyan lett az Anna-bál szépe 1959-ben. – Vitorlásversenyző voltam és éppen edzőtáborban tartózkodtam az Anna-bál idején, onnan kellett megszöknöm. Egy nagyon szigorú edzőnk volt, Kővári Károlynak hívták. Ha edzőtábort tartott, nem lehetett elhagyni a telepet, de nekem segítettek a lányok a szökésben. Hazarohantam és átöltöztem. Ruhám sem volt még néhány nappal előtte, egy tánccsoport bérelt nekem egyet. Kértem, hogy valami tüllruhát hozzanak, csak sárga ne legyen. Persze sárgát hoztak. Abban az időben a belépőjegyhez adtak egy szavazócédulát, és mindenki szavazhatott a bál szépére, a közönség döntött. Ezen a bálon én lettem az Anna-bál szépe, de az volt a legnagyobb öröm, hogy a szerelmemmel mehettem. Megkaptam az aranyalmát, amelynek három levele van, és ha megpendítjük, mindegyik más hangol szól. Emlékszem, amikor vége lett a bálnak, hazamentünk és a konyhában, egy hokedlin ülve ettük a zsíros kenyeret zöldpaprikával. Volt vacsora a bálban is, de azt letáncoltuk és nagyon éhesek voltunk. Utána csak egyszer voltam a bálban, amikor a férjem polgármester volt. Az már egy másik időszak volt – mondja Zákonyi Tünde, elárulva: a díj nem változtatta meg az életét, szép emlékként maradt meg számára.
A hetvenes években kísérő rendezvényként visszacsempészték a szervezők a Krúdy Gyula által megénekelt szívhalászatot is. A hölgyek kifogják a Balatonba dobott, fából készült szíveket, amelyeken férfinevek szerepelnek. A legenda szerint az lesz a lány jövendőbelije, akinek a neve a kihalászott szíven szerepel.
A füredi Anna-bál, amely 2022-ben bekerült a Hungarikumok gyűjteményébe, két évszázada a nyár, a fiatalság és a nagy találkozások ünnepe. Most szombaton az Anna Grand Hotel díszes termeiben, hangulatos udvarában rendezik meg a bicentenáriumi bált, amely minden eddiginél nagyobb szabású lesz: 760 vendéget várnak és 33 elsőbálozó lány mutatkozik be a nagyközönség előtt.
A gyönyörű Vaszary-villából indul a báli menet, a Blaha utcán népes közönség tapsol, integet, fényképez az út mentéről évtizedek óta. A bálba érkezésükkor a Mendelssohn Kamarazenekar játssza a hagyományos palotást és a nyitó keringőt, amelyet az Operaház balettművészei táncolnak el. Káel Csaba rendezésében operettműsort láthat a báli közönség, majd Farkas Gábriel Showband műsora következik, a tánczenét a Dervalics Róbert által vezetett Sakk-Matt Company biztosítja. Az Anna-bál szépe kiválasztása éppolyan különleges, mint a mulatság hangulata. A bálozó hölgyek ebben az évben gyöngyházas fényű, selymes kék porcelán szívet viselnek majd, amelynek színét a balatoni kagylók ihlették. A vendégek szavazólapra írják a szerintük legszebb lány számát, majd összesítés után a győztes tizenötből választják ki a zsűri tagjai a három legszebbet.
A bicentenáriumát ünneplő rangos társadalmi eseményt ezúttal is az Anna-fesztivál kíséri, lesz operaest, szívhalászat, prímásgála és szerenádok éjszakája. A Muzsikáló Magyarország program részeként negyvenfős cigányzenekar lép fel a bálon, majd másnap kétszáz cigányzenész öt színpadon játszik a Tagore sétányon. A helyi fiatalokat egy új rendezvénnyel, Zoób Kati Sokadalom című programjával igyekeznek megszólítani. A Tagore sétányon lévő Kisfaludy-színpadon óriás kivetítőn élőben lehet majd látni az Anna-bál ünnepélyes megnyitóját, illetve éjfélkor a báli szépek megválasztását, a közvetítések között pedig a Magyar Nemzeti Táncegyüttes, majd Kökény Attila és Rakonczay Viktor ad műsort.
