Ősök napja a pusztában

A tavalyi kurultáj után idén háromnapos rendezvénnyel, az ősök napjával készül a Magyar–Turán Alapítvány. Július végén a bugaci pusztában a hun Atillára, honfoglaló eleinkre s diadalainkra emlékeznek.

Nyilak szántják a levegőt, lovak patái alatt dübörög a föld, s a távolban felcseng egy ősi ének, melyre még ősibb hangszerek felelnek – ezt ígéri és megannyi mást is (tudományos előadásokat, kézművesvásárt, hagyományos nomád küzdősportversenyeket) az első magyar ősök napja, amelyet a bugaci pusztában rendez július 29. és 31. között a Magyar–Turán Alapítvány. A Bíró András Zsolt humánbiológus, antropológus vezette szervezet nem ismeretlen az őstörténetünk, illetve a hagyományőrzés iránt érdeklődő közönség előtt. Tavalyi magyar törzsi gyűlésük, a kurultáj százötvenezer vendéget vonzott, s tizennégy, magát a magyarsággal rokonnak valló nép vonult fel a Balkántól Belső-Ázsiáig.
– Habár ezekből a turáni országokból idén is számítunk vendégekre, az ősök napja elsősorban rólunk, a Kárpát-medence magyarságáról szól – tudtuk meg Bíró András Zsolttól. Mint elmondta, az Országgyűlés alelnöke, Lezsák Sándor védnöksége alatt zajló háromnapos rendezvénnyel „egy régi adósságot szeretnének törleszteni”. Megannyi ünnep és emléknap között ugyanis még ma sincs olyan, amelyen a magyarság ősei, azok történelemformáló és a magyarságot megtartó tettei előtt tiszteleghetnénk. A Magyar– Turán Alapítvány egyértelműen ilyen ősnek tartja Árpád vezért, s bár a tudós világban viták tárgya, hogy Atilla és a honfoglaló-államalapító „Turul dinasztia” között pontosan milyen kapcsolat volt, mivel „Isten ostora” kitörülhetetlen része a hagyományainknak, rá is emlékezni fognak Bugacon.
A turanisták úgy érzik, még ha a magyarság hun–türk eredetéről szóló elméleteiket több tudományterület számtalan esetben igazolta is, továbbra sincs könnyű dolguk hazánkban. Ennek ellenére Bíró András Zsolt szerint a „finnugor teória” körül egyre fogy a levegő. A szakember azonban arra is figyelmeztet: a legtöbbet az árt a munkájuknak, hogy az utóbbi években divatba jött az amatőr „őstörténet- kutatás”, s a szenzációhajhász laikusok ontják az olyan könyveket, amelyekben az óegyiptomiakat, etruszkokat, majákat is magyaroknak tartják, csakúgy, mint a pártus királyfiként lefestett Jézust. Az ősök napján a félreértések tisztázása, a legújabb kutatások eredményeinek bemutatása végett számos előadást is meghallgathatnak majd a résztvevők.
A Magyar–Turán Alapítvány távlati terveiről Bíró elárulta: szeretnék elérni, hogy az ősök napját felvegyék a magyar kalendáriumba, s őseinkről, diadalainkról az iskolákban, közintézményekben megemlékezzenek évről évre.