Túl sok pénzt kapnak az erőművek?

Bizonyosan felfelé hajtja az európai áramárakat, hogy Németország fokozatosan bezárja atomerőműveit – ebben egyetértenek a szakértők. Mindez azonban nemcsak közvetlenül, hanem közvetetten is megterhelheti a magyar energiafogyasztók pénztárcáját. Ugyanakkor a magyar parlament most egy olyan tarifaemelésre mondott igent, ami a drágább piaci villanyár esetén okafogyottá válhat.

Áramhiány jöhet. Áramszüneteket okozhat az átállás – fogalmazott Jürgen Grossmann, a német RWE konszern vezérigazgatója a Süddeutsche Zeitungnak adott interjúban a német atomerőművek leállítása kapcsán. – A fogyasztók többet fizetnek majd az áramért, és számtalan cég újra átgondolja, hogy megfelelő hely-e a számára Németország – tette hozzá a szakember. Jürgen Grossmann – a Vg.hu összefoglalója alapján – úgy látja, hogy a német kormánynak az a döntése, mely szerint az ország 2022-re teljesen felszámolja az atomenergia-termelést, veszélyezteti Berlin gazdasági vezető szerepét. Mivel az RWE jelenleg négy atomerőművet üzemeltet Németországban, a társaság pert indított a német állam ellen.

Egy múlt héten a parlament elé terjesztett és elfogadott kormánypárti módosító indítvány szerint új elem kerül a villanyszámlánkba kapcsolt termelésszerkezet-átalakítási díj néven. Ez kilowattóránként 1,2 forintot tesz majd ki, célja pedig az, hogy támogassa a kapcsolt, vagyis a hőt és áramot vegyesen termelő erőműveket. A hazai villamosenergia-rendszer csaknem nyolcadát kitevő blokkok eddig is kaptak hasonló juttatást, mivel a rendszerirányítót arra kötelezték, hogy a piacinál magasabb áron vegye meg tőlük a megtermelt villamos energiát. (Ennek költsége szintén a villanyszámlánkban jelent meg.) Az új rendszer szerint azonban nem az áram-, hanem a hőelőállítás kap támogatást, s erre nyújt majd fedezetet az új díjelem, amely kisebb összeget jelent, mint a korábbi szisztéma alapján nyújtott forrás.
– Rövidesen akár túlzottá is válhat ez a támogatás – fogalmazott Zarándy Tamás, az Ipari Energiafogyasztók Érdek-képviseleti Egyesülés (Ipenerg) szakértője. A szakember arra emlékeztetett, hogy a kapcsolt termelők korábban arról beszéltek, azért nem tudnak versenyképesen, támogatás nélkül üzemelni, mert nagyon drága a tüzelőanyagként felhasznált gáz, az áram – amit értékesíteni tudnának – piaci ára pedig igen alacsony. Zarándy Tamás most arra hívta fel a figyelmet, hogy a német kormány döntése szerint a következő tíz évben leszerelik a németországi atomerőműveket. Ez azonban drágítja majd a villanyt az egész kontinensen, vagyis a kapcsolt blokkok megtérülési esélye jelentősen nő. A szakértő szerint a szabályozásba bele kellene kerülnie egy gátnak, miszerint ha az áram piaci jegyzésára elér egy bizonyos szintet, akkor csökkenjen a végfelhasználói tarifába építendő 1,2 forintos érték.
– A német döntéssel csakugyan jobb esély nyílhat arra, hogy a hőt és áramot előállító erőművek versenyképesek legyenek – mondta megkeresésünkre a Magyar Kapcsolt Energia Társaság (MKET) elnöke. Bercsi Gábor rámutatott, a német kormány döntésére a villamos energia ára a lipcsei energiatőzsdén 5–8 százalékkal drágult. Megjegyezte, a tarifa akkor ugorhat meg igazán, ha hosszú, forró lesz a nyár Európában, mivel így huzamos ideig járna csúcson a fogyasztás. Ugyanakkor szerinte kétséges, hogy milyen hatása lesz középtávon a piacra a nukleáris egységek leszerelésének. – Ha elkezd vészesen emelkedni az áramár, akkor az sem a német, sem az európai gazdaságnak nem tesz majd jót – szögezte le. Bercsi Gábor azt sem tartja kizártnak, hogy Németország vezetése néhány év múlva meggondolja magát. Az MKET elnöke összességében pozitívan értékeli az elfogadott kormánypárti módosító indítványt. – Bár még számos részlet nem tisztázott, megoldódni látszik a kapcsolt erőművek sorsa legalább a soron következő fűtési időszakra – jegyezte meg a szakértő. A törvénymódosítás az új díjelem mellett azt tartalmazza, hogy a kapcsolt blokkok által előállított villanyt a rendszerirányító továbbra is kötelezően vegye át – amennyiben ezt a termelő igényli –, ám ezért piaci árat fizessen. Ez utóbbit a magyar áramtőzsdén kialakult jegyzésár alapján számolják ki. Bercsi Gábor szerint azonban ezt a lehetőséget nem fogják túl sokan kihasználni, mivel a legtöbb erőmű inkább közvetlenül a kereskedőnek értékesíti majd a villamos energiát. A szakember úgy vélte, a termelők számára ez sokkal kiszámíthatóbb környezetet teremt, mint a nehezebben kiszámolható magyar tőzsdei árfolyam. – Mindazonáltal üdvözlendő ez a javaslat, hiszen a termelők számára egyfajta végső megoldást kínál a kötelező áramátvétel – fűzte hozzá a szakértő.