Ukrán zászlóbotrány

Az ukrán alkotmánybíróság törvényellenesnek mondta ki a sarló-kalapácsos vörös zászló kitűzését a közintézményeken a náci Németország felett aratott győzelem évfordulóján. Döntését a taláros testület azzal indokolta, hogy a győzelem zászlaja nem szerepel az ország alaptörvényében rögzített állami szimbólumok között.

Bár az alkotmánybíróság határozata elméletileg lezárja a győzelem lobogója hőskölteményének újabb fejezetét, a pontot a történet végére még korai lenne kitenni. A kommunisták vezetője, Petro Szimonenko ugyanis szombaton a párt kijevi 44. kongresszusán elhangzott beszámolójában árulásnak és szégyenteljesnek nevezte a taláros testület döntését, azt hangoztatva, hogy a kommunisták soha és senkinek nem engedik meg a „győzelem szent vörös zászlajának a megalázását”, sem pedig használatának betiltását. A mindig sarkosan fogalmazó Lenin fiú, Jevhen Carkov szerint a döntéssel a „hatalom ismételten megmutatta igazi arcát”, és ezzel együtt azt is, hogy „Ukrajna egységének megteremtését a nácizmus zászlaja alatt képzeli el”. A kommunista honatyának a parlamentben elhangzott kijelentéseivel egy kisebb verekedést is sikerült kiprovokálnia, amely során elvbarátai és néhány ellenzéki képviselő ugrott egymásnak.
Az ukrán sajtó által a „vörös zászló hőskölteményeként” emlegetett történet ez év áprilisában kezdődött, amikor is a kormánykoalícióhoz tartozó kommunisták kezdeményezésére a parlament törvénybe foglalta a vörös zászlónak a győzelem napján történő kitűzését, amely országszerte heves tiltakozásokat váltott ki. Bizonyára ezzel magyarázható az is, hogy Viktor Janukovics államfő már csak jóval a győzelem napja után, május 20-án írta alá döntést, az elnöki kancellária ugyanis vélhetőleg jobbnak látta megvárni a felborzolt kedélyek lecsillapodását.
Elemzők szerint azonban botorság lenne azt hinni, hogy az alkotmánybíróság, amely valójában alkotmányos puccsal adta a jelenlegi hatalom kezébe a teljhatalmat, most egyszerre önvizsgálatot gyakorolt, és szembefordult megbízóival. Erről ugyanis szó nincs, állítja Vitalij Portnikov, a TVi tévécsatorna politikai adásainak főszerkesztője, aki szerint döntésével az alkotmánybíróság nyilvánvalóan azt akarta reprezentálni, hogy Ukrajna szabad és demokratikus ország, amelyben a bíróság akár az államfőt is képes felülbírálni, ha az törvénysértést követ el.
Pénteken egyébként még egy újabb kellemetlen hír érte a kommunistákat: a szumi megyei Lebegyin városban az éj leple alatt ismeretlen tettesek lefűrészelték a vasbetonból készült Lenin-emlékmű fejét.