Az első magyar googlewhackblatt nevű játéknak (2008 nyarán) az volt a lényege, hogy küldjenek az olvasók olyan magyar szavakat, amelyekre az internetes kereső csak egy találatot hoz ki (http://index.hu/tech/net/whack0805). Azaz „egyedi gyártású” neologizmusokat kellett gyűjteni. Íme a győztesek: elblogolgat, őzillatú, kikorrumpálta, anyaszú, zsírtigris, űrfő, sünfos, csóklé, műbőrharisnya, kabalakalap. E kifejezések sem kommunikációs szükségletet nem elégítenek ki, sem stilisztikai célt nem szolgálnak. Ezért nevezhetjük őket fiktív, funkciótlan neologizmusoknak.
Az általam kitalált fiktív szó, a címül adott gerillanyelvészet a látszat ellenére pozitív tartalmú, ugyanis a feladata kedvező tartalmú szavak széles körű terjesztése. Természetesen nem veendő teljesen komolyan. Ez egyébként akkor jutott eszembe, amikor a -turizmus utótagú összetételek sorában felbukkant a szégyenturizmus (prostituáltak utaztatása külföldre). Nosza, akkor én megalkottam az illatturizmust (erre sincs egyetlen találat sem), amelynek során a fehér akác virágzása idején, főként estefelé utazhatnának a turisták szaglászni a mezőre, határba, kertvárosokba.
Visszatérve a gerillanyelvészetre, két ihletadót kell még megemlíteni: az egyik a gerillakertészet. Ez olyan erőszakmentes civil kezdeményezés, amelynek során egy-egy egyén vagy természetvédő szervezet, illetve egyesület a közterület-felügyelet vagy a városvezetés hivatalos engedélye nélkül virágokat, fákat helyez ki, ültet el nyilvános helyeken. A legújabb változata, hogy kátyúkba ültetik a virágot. Az egyik gerillakertész autójában mindig van néhány tő friss virág. S ha kátyút talál, elülteti.
Ösztönző lehet az is, hogy ellensúlyozzuk a rosszat tükröző kifejezéseket. A sok -kommandó utótagú (a legújabb a bérkommandó) és gyűlölet-, valamint gerilla- előtagú összetételt. A gerillamarketing a nem hagyományos marketingeszközök, illetve -technikák összefoglaló neve. Szokatlan, legtöbbször meghökkentő módszereket használ üzenetei célba juttatására. Az ilyen reklám azzal hívja fel magára a figyelmet, hogy heves érzelmeket vált ki, és pontosan emiatt kerül be a híradásokba is. A valódi gerillaakciók szervezői rendszerint csak a kampány legvégén leplezik le magukat. Így fordulhat elő, hogy az internet közösségi oldalain vagy a levelezőrendszereken gyorsan terjedő kisfilmről kiderül, nem egyszerű heccről, hanem előre átgondolt, ügyesen el- és előkészített reklámkampányról van szó. A gyűlöletbeszéd olyan szó- vagy írásbeli megnyilvánulás, amelynek célja valamely társadalmi csoport megalázása, megfélemlítése vagy a csoport tagjai elleni erőszak, esetleg előítéletes fellépés kiváltása. Legtöbbször a nemi, faji, etnikai, nemzeti, vallási vagy szexualitás szerinti csoportok ellen irányul. (A kifejezés egyébként az angol hate speech tükörfordítása.) A gyűlöletkampány utálatot, megvetést kelt egy párt, esetleg személy iránt. Nem is folytatom tovább. Tehát műveljük kertünket, és terjesszük a kellemes hangzású és tartalmú szavakat. Ez akkor gerillanyelvészet szóterápiával.
Folytatódik az ingyenes iskolai laptopprogram