Vita az ámokfutó diák elmeállapotáról

Nem közeledtek tegnap a bíróságon a szakértői álláspontok arról, hogy személyiségzavara vagy kóros elmeállapota, illetve az orvosi kontroll nélkül elhagyott gyógyszerei miatt vált ámokfutóvá a pécsi egyetemi lövöldöző. A vitát újabb szakemberek dönthetik el, a tanúk szerint G. Ákos tette előtt is skizofrén tüneteket mutatott, és többször hallucinált.

Várhatóan újabb szakértőt is meghallgat majd a bíróság a pécsi egyetemi lövöldöző, G. Ákos büntetőperében a Baranya Megyei Bíróság. Az ügyben eddig nyilatkozó igazságügyi elmeorvosok két csoportjának véleménye ugyanis nem közeledett egymáshoz arról, hogy a vádlottnak csupán személyiségzavara volt-e, amikor elkövette tettét, vagy viselkedését pszichés betegsége, illetve az általa szedett erős gyógyszerek befolyásolták.
Ismert, az egykori gyógyszerészhallgató ellen több emberen, előre kitervelten, sokak életét veszélyeztetve elkövetett emberölés kísérlete miatt emelt vádat a Baranya Megyei Főügyészség, a fiatalember pere decemberben kezdődött Pécsett. G. Ákos 2009 novemberében engedéllyel tartott pisztolyával támadt csoporttársaira és a dolgozókra az egyetem biofizikai tanszékén, egy laborgyakorlaton, egy embert megölt, hármat pedig súlyosan megsebesített, majd rövidesen feladta magát a rendőröknek. A vádirat szerint a diák vélt sérelmeit akarta megtorolni ámokfutásával, mert visszahúzódó természete miatt társai rendszeresen zaklatták. G. Ákost a történtek után több igazságügyi orvos szakértő is megvizsgálta, s ők arra jutottak, hogy elmeállapota ugyan kóros, de az nem zavarhatta abban, hogy tettének súlyát felmérje. A vádlott egy ideig az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben (IMEI) volt megfigyelésen, s ott hasonló jelentést adtak róla a szakemberek, így ezek alapján a terhelt büntethető.
Mint arról beszámoltunk, a G. Ákosról festett képet jelentősen árnyalhatja az az újabb orvos szakértői jelentés, amelynek szerzői szerint a vádlott viselkedését drámaian befolyásolhatták azok a pszichés tüneteire korábban felírt gyógyszerek, amelyek szedésével a bűncselekmény előtt felhagyott. Utóbbi szakvéleményt csak a per indulása után tette a bizonyítás részévé a bíróság, majd az említett jelentés szerzői, és a G. Ákost korábban vizsgáló orvoscsoport képviselői között éles szakmai vita alakult ki meghallgatásukkor. A szakértők a korábbi tárgyaláson közölték, hogy további dokumentumokra lenne szükségük ahhoz, hogy még pontosabb képet adjanak G. Ákos elmeállapotáról. Ilyenek például azoknak a gyógyszereknek, illetve terápiáknak a listái, amelyekkel a terheltet az IMEI-ben kezelték, ezeket korábban a nyomozó hatóságok ismeretlen okból nem csatolták az ügy dokumentumaihoz. A két szakértői csoport megkapta ezeket az iratokat, s az azok alapján módosított válaszukat meg is küldték a bíróságnak, de a vádlott viselkedését a gyógyszerekkel összefüggésbe hozó szakemberek levele még nem érkezett meg Pécsre. Úgy tudjuk, hogy utóbbi jelentés – akárcsak a másik csoporté – fenntartotta korábbi véleményét, így a bíróság vélhetőleg újabb elmeorvost rendel ki, hogy az eldönthesse a vitát.