A politikai csatározások két főszereplője a pártok viszonylatában továbbra is a népszerűségi listákat legfőbb vetélytársa előtt több mint 10 százalékkal vezető, így jó eséllyel ismétlésre készülő jelenlegi kormánypárt, a konzervatív liberalizmus és a kereszténydemokrácia értékeit képviselő Polgári Platform (PO) és a legnagyobb ellenzéki párt, a Kaczynski ikrek által alapított, antikommunista és nemzeti ideológiát valló konzervatív Jog és Igazságosság (PiS). A két, 2001-ben alapított párt kezdetben lehetséges szövetségesként lépett fel a politikai porondon, később viszont fokozatos eltávolodás, sőt ellenséges rivalizálás jellemezte viszonyukat.
Tényleges erőt képviselő új pártok nincsenek, így a választási kampány alapvetően továbbra is a két nagy rivális között zajlik. Kaczynskiék az egészségügyi és a nyugdíjrendszer átalakítását, az inflációt okozó gazdaságpolitikai intézkedéseket, külpolitikai téren a túlságos lojalitást, a lengyel érdekek melletti határozott kiállás hiányát róják fel a kormánynak, míg Tusk és pártja a PiS korábbi hibáit hangsúlyozza.
A nyitottságát kezdettől hangsúlyozó Polgári Platform az utóbbi időben új stratégiai lépésként népszerű politikusokkal igyekszik bővíteni tagságát és nyilván győzelmi esélyeit növelni, gyakorlatilag az illetők korábbi pártállásától függetlenül. Így már két baloldali politikus is átült a PO frakciójába. Ez természetesen újabb vitákat indított el a párt- és elvhűséggel kapcsolatban. Ha igaz lenne, amit Donald Tusk állít – vallják ellenfelei – akkor politikai pártokra nem is lenne szükség.
Tiltakozás. Diplomáciai jegyzéket intézett az Apostoli Szentszékhez a lengyel külügyminisztérium Tadeusz Rydzyk, a toruni katolikus Radio Maryja igazgatójának az Európai Parlamentben tett, az országot bíráló minapi kijelentései ügyében. Rydzyk atya Lengyelországot civilizálatlan, totalitárius országnak nevezte, amelyet nem lengyelek kormányoznak.
origo.hu
Bohár Dániel: Idegállapotban darálja a zagyvaságot Magyar Péter
