Egy „hibája” Szabolcs-Szatmár-Beregnek, hogy messze esik az ország központjától és a Dunántúltól, a drága közlekedési költséget azonban hamar kiegyenlítik a jutányos szállásdíjak, a vendéglátóhelyek és turisztikai szolgáltatások árai. A Szamosközben és a beregi Tiszaháton élő emberek vendégszeretete, kedvessége nem fejezhető ki pénzben. Sokan jobban ismerik már az igazán távoli Székelyföld falvait és műemléki látnivalóit, mint a Nyírség és a Szatmár gótikus, freskódíszes templomait, az üde zöld tájképhez tartozó, régi ácsmesterek alkotta, karcsú harangtornyokat. Lássunk néhány egetverő példányt közülük!
A Báthoriak birodalma
A vidék történelmi-művészeti központjának, Nyírbátornak zászlós főurai, az ecsedi Báthoriak a XIII. század végén kapták birtokul a települést IV. (Kun) Lászlótól. A XV. században országos rangra emelkedett család kimagasló tagja, Báthory István erdélyi vajda – Mátyás király kedvelt embere – az 1479. évi kenyérmezei csatában szétszórta Ali bég Erdélybe tört seregét, megkaparintotta a törökök zsákmányát, megosztozott rajta alvezérével, Kinizsi Pállal, majd a maga részét építkezésekre fordította. 1480-ban rendházat alapított a Szent Ferenc szegényeinek, pár év alatt megépült Bátorban a klastrom a hozzá tartozó Boldogasszony-templommal. István vajda ezzel még nem elégedett meg, egy második, még hatalmasabb csúcsíves templom építését rendelte el nem messze a barátokétól. Az 1488-ra befejezett, kései gótikus hálóboltozatos csarnoktemplom a maga nemében a legszebb magyarországi épület; az 1493-ban meghalt, bőkezű kegyúr a szentély szarkofágjában nyugszik. A monumentális épület közelében 1640 körül ácsolták a harminc méter magas, remek mívű tölgyfa tornyot a harangok számára. A XVI. század óta a reformátusokat szolgáló templom és a torony renoválása az idén fejeződött be.
Továbbindulva a Nyírbátor körüli falvakba, egyre-másra olyan remek gótikus építészeti részletekre – díszes faragott kapukra, kőrácsos ablakokra és szentségtartó házakra – leszünk figyelmesek a (többnyire református) templomokon, amilyeneket csak jeles középkori városokban – Budán, Pozsonyban, Kolozsváron vagy Bécsben – láthatunk Mátyás uralkodásának idejéből. A ferences templom szamárhátíves kapujának utánzataiba ütközünk Nyírpazonyban, Balkányban és az elhagyott Nagygécen, míg a nagy Báthori-templom egyenes szemöldökű, gótikus bejáratát Nyírturán (1488), Tarpán, Túrricsén, Beregsurányban és Darócon, Sonkádon és Nagyszekeresen látjuk viszont. Mérműves ablakok, csúcsíves kapuzatok és szentségházak díszítik a varsányi, jánkmajtisi és túristvándi, valamint az anarcsi, tiszabezdédi, szentmártoni, vajai és kölcsei templomokat. A nyírbátori kőfaragómesterek és legényeik szívesen elszegődtek egy kis „vendégmunkára”, ha egy kis ráérő idejük akadt.
Gótikus eredetű fatornyok
Jellegzetes tájképet formáló építmények a Felső-Tisza és a Szamos mentének fa harangtornyai. A román korban keletkezett falusi templomok zöme torony nélkül épült, a később keletkezett egyházak kőtornyai is veszélyesek voltak, tűz vagy földrengés esetén ugyanis a súlyos harang lezuhant, és összezúzta a templomhajót, önmagát vagy mindkettőt. Emiatt – amint az itáliai campaniléket – néhány méterrel távolabb emelték a tornyokat a templomtól. Másféle olasz kapcsolat, hogy a csúcsíves stílus idejében Nyugat-Magyarországon is elterjedt a négy fiatornyos, hegyes gúla formájú kősisak, amelynek divatja Toszkánából indult el hódító útjára. Pozsony vidékén és a Csallóközben még ma is látni néhányat belőlük régi templomokon, a vándorló ácsmesterek később ezek mintájára kezdték alakítgatni, stilizálni a fatornyokat. Végül is egy roppant konzervatív, gótikus formát, szerkezetet örökítettek át az ország északkeleti részére és Erdélybe.
A legrégebbi és legmagasabb e tornyok közül a Tisza-parti Zsurkon áll: 1560 körül épült, 41 méter magas. Harminc métert elérő gombjával a nyírbátori következik utána a sorban, Vámosatya román kori egyháza közelében 26,5 méteres, szintén XVII. századi fatorony magasodik. A Tivadarban 1937-ig állt fatorony – eredeti rajz alapján készült – pontos mása a nyíregyháza–sóstói skanzenban látható (a község kempingje mellett most ácsolnak egy új, kisebb tornyot, talán a hiányos falukép miatt?). A helyén csodálhatjuk meg az 1781-ben készített, 26,5 méter magas lónyait és a nála tíz évvel fiatalabb, alacsonyabb kölcseit; a nyírmihálydi torony 1793-ból származik. Újabb keletű (1822) a Móricz Zsigmond szülőfalujában, Szatmárcsekén lévő fatorony, egyike a legszebb formájú népi építészeti emlékeinknek. Kisebb méretű, „otthonosabb” harangtornyocskák egészítik ki az amúgy is szépséges tákosi, márokpapi, piricsei és nagyszekeresi (1771) templomok látványát.
Fehérgyarmat város arculatát szintén meghatározza a református egyház hatalmas tornyát megkoronázó, karcsú, négy fióktornyos, zsindelyborítású fasisak. 1971-ben szinte az egész települést elvitte a kiáradt Szamos, a középkori eredetű templomnak azonban nem tudott ártani az egész vidék legfőbb ura – és békeidőben kezes szolgája –: a víz.
Malmot hajtó, kenukat
vivő folyók
Túristvándiban található az ország legszebb vízimalma. Az idilli fekvésű, vendégfogadásra berendezkedett település népipari műemléke működőképes, a molnár a látogatók kedvéért megnyitja a zúgó zsilipjét, engedi forogni az öreg kereket, hadd „énekeljen a malom”. Sajnos, hogy a Tisza, a Szamos, de még a Túr is a meg-megismétlődő károkozásai kapcsán hallat magáról az utóbbi évtizedekben. Igaz, hogy már Petőfi is megírta félelmetes élményét a bőszülten rohanó Tiszáról, és egy esősre fordult vízi túra alkalmával nekem is volt részem éjjeli tábormentésben, a kenuk biztonságos helyre cipelésében a hirtelen métereket nőtt árvíz elől. Mégis, a legszebb túraprogramok a vízhez, főleg a Tiszához kötődnek. A nyári szezonban több helyen is lehet kenukat, túrakajakokat bérelni, a szállással és szállítással is kombinált lehetőségekről a www.kenutura.hu-n és a rokon honlapokon lehet tájékozódni. Ugyanez vonatkozik a kerékpárkölcsönzésre és mindenféle egyéb szolgáltatásra a www.tourinform.hu oldalain.
Ami pedig a műemlékeket és a kulturális értékeket, megnéznivalókat illeti, e szinte csak címszavas ajánló befejeztével aggódva látom, hogy milyen sok további program, tartalmas és kellemes időtöltés vár a fatornyos Felső-Tisza-vidékre látogatókra. Szerencsés utat!
origo.hu
A kormány megvédte volna a Római-partot az árvíztől, de Karácsonyék elutasították
