Az utolsó napon írták át az egyházi törvényt

A zárószavazás előtt gyökeresen átalakult az egyházi törvény koncepciója. A törvény – amelyről lapzártánk után szavaztak – csupán 14 egyházat ismer el, de minden vallási közösségnek lehetővé teszi, hogy kérje egyházzá minősítsék.

Egy kategória, 14 egyház, a Hit Gyülekezete egyenrangú a történelmi egyházakkal, a nyilvántartásba vételről és az abból való törlésről pedig nem a bíróság, hanem az illetékes miniszter javaslatára az Országgyűlés dönt – ezek a legfontosabb ismérvei annak az egyházi törvényjavaslatnak, amely tegnap késő este került a Ház elé. Fontos változás még, hogy az egyházi nyilvántartásba vételhez szükséges feltételek között nem szerepel létszámkorlát; így bejegyzését kérheti minden olyan egyesület, amely legalább húsz éve, szervezett módon vallási tevékenységet folytat.
Ami a lajstromot illeti: a törvénynek egy melléklete van, amely tizennégy vallási közösséget sorol fel egyházként. Ezek: a Magyar Katolikus Egyház, a Magyarországi Református Egyház, a Magyarországi Evangélikus Egyház, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség, öt ortodox keresztény felekezet, a Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerülete, a Magyarországi Babtista Egyház, illetve a már említett Hit Gyülekezete. A KDNP-s képviselők által előkészített eredeti javaslat már az elképzelésről szóló első nyilatkozatokhoz képest is sokat változott. Az első meglepetést az jelentette, hogy a szöveg nem tett említést történelmi egyházakról, noha korábban még ez szerepelt a tervek között. Az egyházakat mindazonáltal három kategóriába sorolta volna a törvény; az „elit klubot” az egyébként történelmiként ismert keresztény-keresztyén és izraelita felekezetek alkották volna, ezeket a jogszabály bevett és elismert egyházakként aposztrofálta volna. A dokumentum rendelkezett a jelentős közcélú tevékenységet ellátó egyházak felsorolásáról is. Ezek olyan vallási közösségek, amelyekkel az állam együttműködési megállapodást kötött volna. A harmadik csoportot az elismert vallási közösségek alkothatták volna, amelyek azonban a törvény szerint nem minősültek volna egyháznak. A tervben szerepelt az is, hogy a húszéves működés mellett ezerfős alsó létszámkorlát is szerepelt.
Az ellenzék a koncepció születésétől fogva támadta a javaslatot. A Jobbik nem akarta egyházként elismerni a Hit Gyülekezetét, az LMP és az MSZP pedig a vallásszabadság csorbulását látta a tervezetben.