Bulgária és Románia schengeni csatlakozása

Két héttel ezelőtt az Európai Unió tagállamainak belügyminiszterei fontos döntést hoztak Bulgária és Románia schengeni csatlakozása érdekében. A miniszterek egyhangúan megállapították, hogy a két ország teljesítette a csatlakozás szerződésbe foglalt feltételeit. A belügyminiszterek emellett arról is megállapodtak, hogy a következő találkozójukon napirendre kell venni a schengeni csatlakozás kérdését. Az adott körülmények között az elért eredmény figyelemre méltó.
Mit vállaltunk ugyanis az elnökség elején? Az elnökségi programba azt írtuk, mindent megteszünk annak érdekében, hogy előmozdítsuk Bulgária és Románia csatlakozását a schengeni övezethez, továbbá amennyiben teljesítik a csatlakozás feltételeit, akkor szeretnénk üdvözölni a két országot a schengeni övezetben.
Mi volt a kiinduló helyzet? Romániát és Bulgáriát kezdettől fogva együtt kezelték a tagállamok a schengeni csatlakozás szempontjából. Együtt csatlakoztak az unióhoz, így az volt az elvárás, hogy együtt csatlakoznak Schengenhez is. A két ország rendkívül nagy erőfeszítéseket tett. Talán nem kell részletezni, hogy a schengeni határ kiépítése, amely az egész EU biztonságát hivatott biztosítani, nagy anyagi és intézményi áldozatot követel. A két ország felkészülésének értékelése 2010 második felében megkezdődött. Ugyanakkor Franciaország és Németország belügyminiszterei tavaly decemberben kemény hangú levélben zárták ki azt, hogy a két ország a közeli jövőben csatlakozzon, mondván, hogy Románia és Bulgária nem érett a csatlakozásra. Az aggályokat megfogalmazó országok álláspontja ellenére tehát a magyar elnökség mégis a csatlakozás előmozdítását tűzte ki célul, és emellett kitartottunk az elnökség egésze alatt.
A döntés mögött elvi kérdések álltak: úgy gondoltuk, hogy az előremutató integráció, az emberek jólétét szolgáló európai politikák fenntartása minden szereplő számára fontos európai érdek. A legnehezebb kihívás az volt, hogy a fenntartások ellenére meg lehessen őrizni a csatlakozás perspektíváját. Ennek érdekében fontos: az elnökség egyértelműen elutasította, hogy új csatlakozási kritériumokat fogalmazzunk meg a két ország számára.
Fontos azt is látni, hogy a schengeni bővítésről a tagállamok döntenek, az Európai Tanácson kívül az Európai Bizottságnak és az Európai Parlamentnek rendkívül korlátozott szerepe van. Így az elnökségre, amely a tanácsot vezeti, még nagyobb feladat hárult: rengeteg háttéregyeztetést kellett levezényelni. Ennek eredményeképpen két héttel ezelőtt tulajdonképpen lényegi vita nélkül elfogadta az Európai Tanács, hogy Bulgária és Románia teljesítette a csatlakozási feltételeket, és kimondta, a következő, szeptemberi találkozón vissza kell térni a kérdésre, tehát világos időkeretet határozott meg a csatlakozásról szóló döntésre vonatkozóan. Emlékezzünk vissza: annak idején a mi belépésünk időpontjáról is a technikai felkészültségünket kimondó tanácsülés után következő miniszteri találkozón született meg a döntés.
Joggal bízhatunk tehát abban, hogy a csatlakozásról szóló pozitív döntés karnyújtásnyira van. Arról is érdemes néhány szót szólni, hogy körvonalazódik a háttérben a megoldás, amelyről a formális döntés szeptemberben születhet meg. Októberben megnyílhatnak a légi, majd a következő év első felében pedig a szárazföldi határok.
Meggyőződésem, hogy olyan kompromiszszum született, amely nemcsak Bulgária és Románia, illetve a korábban fenntartásokat megfogalmazó országok számára kedvező, hanem az európai uniós építkezés szempontjából is pozitív fejlemény. A felmerült problémákra ugyanis nem az integráció korábban elért eredményeinek a leépítésével válaszoltunk, hanem a sokkal nehezebb utat választva, az uniós építkezés egyik alapvető eszközét vetettük be: tárgyalásos úton kerestük meg a kompromisszumot. Ennek pozitív hozadéka az is, hogy hozzájárulhattunk a bizalom megerősítéséhez a magyar–román kapcsolatokban, és olyan tőkét kovácsoltunk, amelyet szerintem a kétoldalú kapcsolatok építésére kell használnunk.

A szerző a Külügyminisztérium uniós ügyekért felelős
helyettes államtitkára