Nem érkezett bejelentés a mobilszolgáltatók tarifaemelésével kapcsolatban – mindössze ennyit közölt megkeresésünkre a Gazdasági Versenyhivatal. Lapunk konkrétan arra lett volna kíváncsi, hogy felmerült-e kartellgyanú a Magyar Telekom, a Vodafone és a Telenor áremelése kapcsán, és hogy helytálló-e a társaságok azon kommunikációja, miszerint a lépésre a piaci folyamatok, valamint az infláció adtak okot. A versenyhivatal egyébiránt nemcsak fogyasztói bejelentés, hanem saját észrevételei alapján is indíthat versenyfelügyeleti vizsgálatot, tehát a mostani tájékoztatás korántsem zárja ki – igaz, nem is erősíti meg –, hogy a távközlési cégek áremelési gyakorlata és tájékoztatása az ellenőrző hatóságoknál versenyjogi aggályokat vessen fel.
A Vodafone augusztus 19-től szinte összes, kereskedelmi forgalomban elérhető és már nem értékesített, de egyes ügyfelek által továbbra is használt díjcsomagjában emeli árait. Ez az előfizetéses tarifák esetében átlagosan 7,4 százalék, a havidíjon felüli perc- és SMS-díjak pedig átlagosan egy forinttal emelkednek. A T-Mobile május elsejei hatállyal emelt néhány díjcsomagban és a feltöltőkártyás termékei esetében, míg a Telenor május 17-től húzta fel az előfizetési díjat a legnépszerűbbnek számító tarifacsomagoknál. A Hwsw.hu szakportál összesítése szerint a változás eredményeként a havi fix költségek 70–1200 forint közt növekedtek, de ha az ügyfél a lebeszélhető kereten túl is folytat beszélgetéseket, az egy hónapra eső többlet ennél nagyobb is lehet.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság témában adott korábbi sajtónyilatkozata szerint egyébiránt a törvény a szabályozási és a piaci körülmények változása esetén lehetőséget ad az egyoldalú szerződésmódosításra, és az árakat nem kell jóváhagyatni a hatósággal. Az egyoldalú módosítás pedig akkor számít kritikusnak – bár nem feltétlenül jogsértőnek –, ha az érintett előfizetők szolgáltatóváltás útján sem jutnának az eredetihez hasonló csomaghoz.
Az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy a szolgáltatók az elmúlt tíz évben nem emelték áraikat. Éppen ezért különös, hogy az indokként hangoztatott infláció miért pont most kerül elő. A piaci folyamatokra való – konkrétan nem nevesített – hivatkozás ugyanakkor egyértelműnek látszik; a tavaly ideiglenesen kivetett távközlési különadó jelentette összesen 61 milliárdos pluszkiadást terhelik rá a cégek ügyfeleikre. Mint emlékezetes, a tavaly kivetett válságadók kapcsán a kormány arra tett ígéretet, hogy az így képződött plusz vállalati kiadásokat nem engedik a lakosságra hárítani.
Nőiesít a Deutsche Telekom. Önkéntes vállalásának megfelelően tovább növeli a női vezetők számát a német Deutsche Telekom: a Handelsblatt hétfői jelentése szerint a vezérigazgató a legfelsőbb vezetés hét, eddig férfiak által betöltött posztjából hármat női vezetőknek adna át. A felügyelőbizottság hétfő délután dönt a személyi változásokról. A Magyar Telekom főrészvényese tavaly döntött arról, hogy 2015-ig vezetői körében 30 százalékra emeli a nők arányát.
origo.hu
Menczer Tamás: Elég bátor vagy, Peti? - videó
