Éhségűző: egy tányér leves és egy konzerv

Miközben hetekkel korábban megkezdődött a kormány által támogatott nyári gyermekétkeztetés, az érintett települések polgármesterei eltérően vélekednek a kezdeményezés hasznosságáról. Az egyetértők azt hangsúlyozzák, van, ahol nélküle éhezne a gyermek, de van olyan, aki úgy gondolja, a rászorulók étkeztetése helyett munkát kellene adni a nehéz sorsúaknak, hogy a megkeresett pénzből azt vehessenek, amire nekik szükségük van.

Mizsei Bernadett
2011. 07. 20. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A tavalyi évhez hasonlóan idén is 2,4 milliárd forintot fordít a kormány nyáron a gyermekétkeztetésre. Így napi egyszeri melegétkeztetésben állami támogatásból 2011-ben 140 ezer gyermek részesülhet, ami viszont tízezerrel több, mint tavaly. Pályázati formában a támogatást azok a települési önkormányzatok igényelhették, amelyek vállalták, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekeket június 16-tól augusztus 31-ig legalább 45, legfeljebb 55 munkanapon keresztül naponta egyszer meleg ételhez juttatják. Az intézkedéssel – a közbeszerzési törvény tavaly szeptemberi módosításának köszönhetően – nyolcvan településen azokat a kis- és őstermelőket is támogatják, akik vidéken jó minőségű, „keveset utaztatott” terményeket állítanak elő. A kezdeményezés pedig munkalehetőséget teremthet a helyi munkavállalóknak is.
A pályázatban három településtípust különítettek el: a leghátrányosabb helyzetű, a hátrányos helyzetű, valamint az átlagosnak mondható településeket. Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára korábban azt mondta, a legnagyobb gondot az jelenti, hogy szétvált az élelmiszer-ellátás és -termelés. Példaként említette, hogy egy átlagos sárgarépa 1847 kilométert „utazik”, amíg eljut a földtől az asztalig, miközben számos településen helyben is jó minőségű, biztonságos élelmiszert állíthatnak elő a gazdák. Ángyán szerint a jelenlegi, tárcák közötti együttműködés kiváló példája annak, hogy leghatásosabban komplex módon lehet kezelni a gondokat.
Ismeretes: a kormány a vállalkozások számára könnyebbé és eredményesebbé tette a közbeszerzésekben való részvételt, s megkönnyítette a kistermelőknek, hogy termékeiket értékesítsék. A közbeszerzési törvény – tavalyi módosítása után – ugyanis már nem vonatkozik több termékre, mint a nyers hús, zöldség, gyümölcs, tej, tejtermék, méz, tojás és gabona. Vagyis 2010. szeptember 15-től a közétkeztetést végző bölcsődék, óvodák, iskolák, hivatalok, egészségügyi intézmények közbeszerzés nélkül, közvetlenül a helyi termelőtől vásárolhatják ezeket a termékeket.
A kezdeményezésben nemcsak vidéki kistelepülések, de budapesti önkormányzatok is részt vesznek. – Mivel a XV. kerület a város szélén áll, könnyen el tudjuk érni a Pest és Nógrád megyei gazdákat – mondta el lapunknak Vizér Klára. A kerület alpolgármestere megjegyezte, szeretnék, ha a jövő évtől megbízott cégek helyett a saját intézményeikben lévő főzőkonyhák látnák el a közétkeztetést. Így garantált minőséget nyújthatna az önkormányzat.
Tóth Nóra, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Jásztelek polgármestere szerint nagyszerű, hogy a rászoruló gyermekeket a program segítségével támogatni tudják. – Nagyon sok szegény család él a településen, számukra óriási segítség, hogy a gyermekeiknek enni adunk – mutatott rá Tóth Nóra, hozzátéve, ők elálló élelmiszereket, konzerveket osztanak ki az érintetteknek. Jászteleken egyébként hivatalosan hatvanan szerepelnek a programban, de a valóságban naponta több mint 80 nehéz sorsú gyermeknek adnak enni.
Szabó Tibor, Ipolytarnóc első embere is úgy véli, hogy a kezdeményezés jól szolgálja a szerényebb helyzetű családok megélhetését. Mint mondta, több olyan helyi családot ismer, akiknél még az is gondot okoz, hogy enni adjanak gyermekeiknek. A településen ugyanis az ötszáz lakosból nyolcvan munkanélküli, akik szociális segélyen tengődnek, vagy abból próbálnak megélni, amit a négyórás közmunkáért kapnak. Szerinte az még a meghaláshoz sem elegendő. – Részt veszünk a programban, épp tegnap érkezett meg az első kamionnyi áru. Mi nem vállaltuk a melegétkeztetést, kizárólag hideg élelmet osztunk a gyermekeknek – jelezte a nógrádi kistelepülés vezetője.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Encsencs polgármestere ugyanakkor úgy gondolja, nem biztos, hogy hosszú távon ez a legjobb megoldás a rászorulók segítésére. – Nem hiszem, hogy az embereket az önkormányzatnak konzervvel kell etetni, hogy éhen ne haljanak. Abból a tízmillió forintból, amit mi most kiosztunk, sok embert tudtam volna alkalmazni. Ezt a pénzt az emberek fizetésként megkereshették volna, és azt vásárolhattak volna belőle, amit akarnak. Megközelíthetem úgy is a dolgot, hogy tavaly a kormány 16 millió forinttal csökkentette a normatívánkat, ami most nagyon hiányzik, közben pedig 10 milliót költünk konzervre – fakadt ki Encsencs polgármestere, aki szerint ráadásul a program költségei sem alacsonyabbak, mint ha ennyi pénzért alkalmazná az embereket. Szedlár János ugyanakkor hozzátette, amit a helyiek pályázat útján vagy máshogy meg tudnak szerezni, azt megszerzik. Encsencsen egyébként a nyári étkeztetés keretében 55 napon keresztül 517 gyermeknek adnak meleg ételt: egy tányér levest és egy konzervet.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.