Ellenőrzik a dinnyepiacot

A Vidékfejlesztési Minisztérium elrendelte a dinnyepiac kiemelt ellenőrzését. A tárca közleményéből az derül ki, hogy a forgalmazók közül különösen az utak mellett áruló kereskedőket vizsgálják, akik zömében a saját terményüket kínáló magyar termelők. A lapunk által ismertetett esetek azonban arra világítottak rá, hogy rossz minőségű, leérett, külföldről származó dinnyét leginkább az üzletláncok forgalmaznak.

Megkezdődött az idei nyári szezonális élelmiszer-biztonsági ellenőrzés – közölte Bognár Lajos, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) élelmiszerlánc-felügyeleti és agrárigazgatási államtitkárságának helyettes államtitkára az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága élelmiszer-biztonsági albizottságának tegnapi ülésén. Tájékoztatása szerint augusztus végéig kiemelten vizsgálják a vendéglátókat, a strandbüféket, az ifjúsági és gyermektáborok étkezdéit, de az ellenőrök jelen lesznek a nagy tömegeket megmozgató rendezvényeken is. A hatóság emberei kiemelten figyelnek majd a zöldségekre, a gyümölcsökre és a fagylaltokra.
A razziák részét képezi a célzottan elrendelt dinnyeellenőrzés, amelynek során a szakemberek elsősorban e gyümölcsök minőségét és származási helyét vizsgálják – közölte a helyettes államtitkár. Az erről szóló tárcaközleményben úgy fogalmaztak, hogy a „szakemberek kiemelt figyelmet fordítanak a forgalmazókra, különösen az utak melletti kereskedők ellenőrzésére”. Miután a múlt héten munkatársaink, illetve a lapunknak nyilatkozó szakértők kimondottan az üzletláncoknál leltek rá számtalan viszszásságra – többek között gyatra minőségre és hamis származási jelölésre –, az iránt érdeklődtünk Bognár Lajosnál, miért nem ezek a nagyáruházak kerülnek leginkább az ellenőrök figyelmébe. Ami azért is indokolt, mert a kifogásolható minőségű külföldi dinnye tapasztalataink szerint továbbra sem tűnt el a kereskedelmi láncok polcairól.
A helyettes államtitkár érdeklődésünkre arról számolt be, hogy az útszélek ellenőrzésére a dinnyeszövetség kérte a szakhatóságot, mivel szerintük gyakran előfordul, hogy a külföldi termékeket magyarként árulják. Piaci szakértők viszont arról számoltak be lapunknak, hogy elvétve fordulnak elő a nepperek az útszéli árusok között. A jellemzőbb inkább az: magyar termelők kényszerülnek rá, hogy kitelepedjenek a forgalom mellé, éppen azért, mert kiszorulnak a kereskedelmi láncokból. A lapunknak kritikát megfogalmazók szerint a hatóság lényegében tűt keres majd a szénakazalban ahelyett, hogy az óriási menynyiségeket értékesítő kereskedelmi láncokban tenne rendet.
Bognár Lajos egyébként az albizottság előtt tájékoztatást adott a Nemzeti vidékstratégia élelmiszer-biztonságot érintő fejezetéről. Elmondta: az élelmiszer-feldolgozásban a négy főnél többet alkalmazó vállalkozások 96 százaléka kis cég volt. Mindez alátámasztja a kormány kis- és közepes vállalkozásokat támogató politikáját – mondta a helyettes államtitkár. Ezért könynyítenék a kis élelmiszer-előállítók helyzetét. Felülvizsgálják az élelmiszerlánc-felügyeleti díjakat. Jelenleg 1600-fajta díjtétellel találkozhatunk az agrárigazgatásban, ebből 20 tétel adja az élelmiszer-ellenőrzésekre fordítható bevételek 80 százalékát – mutatott rá Bognár Lajos, aki szerint egyszerűsíteni kell, hogy ne csak a hazai termelőket és feldolgozókat terhelje a rendszer fenntartása.

Az éttermekben is könnyebb. A termelőtől egyenesen a vendéglátóhelyek konyhájára kerülhet a nyers tej, a tojás és a nyers hús, valamint a feldolgozott kistermelői termékek, például a sajt, a lekvár és a kolbász is. Emellett a vendéglátóhelyek negyven kilométeres körzetben árulhatják saját termékeiket a vidékfejlesztési tárca tegnap ismertetett új rendelete szerint.