És akkor Lúcia Ausztráliába ment

Feledésbe merült történetek után nyúlni hálás újságírói munka. Rémlik, hogy évekkel ezelőtt volt egy ember, de már nem tudjuk pontosan, hogy mit miért tett, csak arra emlékszünk, hogy címlapos története volt. Rutinos sajtómunkás, mivel hosszabb az emlékezete, mint a hallgatónak, jól használja ki a retróban rejlő lehetőséget, miközben egy gesztussal igazolja, hogy a médiának is van lelke. Arra még bizonyosan többen emlékeznek, hogy volt egy férfi, aki kisrepülőgépén elment Ausztráliába, hogy a gyermeke betegségére felhívja a figyelmet. De arra, hogy ezt az embert hogy hívták, miért ment, és főként hogy mi lett mindennek a vége, már jóval kevesebben.
Neuman Gábor a Klubrádió Egyébként című műsorához megkereste Kántás Andort, a repülő embert. A nem túl szerencsés műsorcím azt jelenti, hogy a szerkesztő fontos és befolyásos embereket szokott kérdezni arról, mi van velük egyébként. Kántás Andor viszont sem nem befolyásos, sem nem fontos, csak van négy gyereke, ebből az egyik, a másodszülött Lúcia Rett-szindrómás. A Rett-szindróma gyógyíthatatlan genetikai betegség, a fiúk már magzati korukban belehalnak, a lányok elindulnak a fejlődésben, majd az idegrendszer károsodása következtében leépülnek. Kántás Andor, amikor 2002-ben elindult társával a hosszú repülőútra, fel akarta hívni a figyelmet a Rett-szindrómára. Értelmetlen útnak látszott, hiszen a betegségről a szakma tudott, Magyarországon volt alapítványa is a betegeknek, akik amúgy sincsenek sokan. De mert ötletekért olykor messzire kell menni, mire hazatért, már tudta, hogy a halmozottan sérült gyermekeknek kell alapítványt létrehoznia, ehhez pénzt és épületet is kapott Keszthelytől, kapott anyagi támogatást is, és amikor már majdnem elindult a kórház, mégse jött a beígért pályázati pénz. Kántás Andor akkor, 2006-ban megint bejelentette, ezúttal pénzszerzési céllal világ körüli útra indul a Lúciával – így hívják a kisrepülőgépet is –, de aztán ebből nem lett semmi, mert a pénz megérkezett, a kórház azóta is működik, és ott ápolják a kislányát is, aki arra vár, hogy egy zseniális genetikus megtalálja a Rett-szindróma gyógymódját. A történet mondjuk happy enddel zárult, de legalábbis kiváló példája annak, hogy ha elindulunk, abból valami jó is születhet.
Kántás Andornak tehát igaza volt. A baj csak az, hogy ez a szép és tanulságoktól sem mentes történet nem Neuman Gábor műsorából kerekedett ki, hanem úgy kell a darabjait a világhálóról összeszedegetni, mivel a szerkesztőt jobban érdekelték a 2002-es repülés technikai részletei, mint hogy végül is mi lett. És ettől ez a beszélgetés inkább idegesítő volt, mint érdekes, de kizárólag Neuman miatt. Amúgy az ötletet díjazzuk.
(Egyébként, Klubrádió)