Fallal kerítik el a nagybányai romákat

Három méter magas betonfallal akar elkeríteni az észak-erdélyi Nagybánya polgármesteri hivatala egy panelházat, amelyben többnyire romák laknak, a terv ellen tiltakoznak az emberi jogvédő szervezetek. Eközben székelyföldi elöljárók több vidék „elcigányosodásától” tartanak.

Heves ellenállást váltott ki jogvédő szervezetek részéről a romániai Nagybánya polgármesterének terve, miszerint betonfallal kíván elkeríteni egy romák lakta tömbházat. Catalin Chereches, a máramarosi megyeszékhely idén májusban megválasztott polgármestere a napokban jelentette be, hogy elkezdődik a panel körbeépítése. A korábban a román liberális pártban megfordult, elöljárói mandátumot viszont függetlenként szerzett Chereches azzal indokolja a tervek szerint három méter magas és száz méter hosszú fal megépítését, hogy a panelben élő cigány családok rendszerint zaklatják a környékbelieket, a legalapvetőbb higiéniai szabályokat sem hajlandók betartani, és a környéken magas a bűnözési arány.
„A falon egyetlen bejáratot alakítanak majd ki, s a közelben egy új rendőrőrsöt is létesítünk, így reméljük, hogy elszigetelünk minden, a környék lakóit zavaró tényezőt” – fogalmazott a közel 140 ezer lakosú Zazar-parti város 33 éves polgármestere. A munkálatok elkezdéséről az önkormányzat is döntött már, és erre 30 ezer lejt (mintegy kétmillió forintot) különített el Nagybánya költségvetéséből. Csakhogy az Amnesty International, a Romani Criss és az Esélyegyenlőség Egyesület nevű romániai jogvédő szervezetek tegnap közleményükben leszögezték: ha kell, európai fórumokon akadályozzák meg a polgármester tervének megvalósítását.
A szervezetek szerint az intézkedés célja gettósítani és megalázni az ott élő romákat, az építmény pedig diszkrimináló jelleggel bírna. Asztalos Csaba, a romániai diszkriminációellenes tanács elnöke ugyancsak elfogadhatatlannak nevezte a nagybányai kezdeményezést, és kérte az építkezésre vonatkozó önkormányzati határozat azonnali felfüggesztését. Eközben Borboly Csaba, a Hargita megyei közgyűlés elnöke a napokban arra hívta fel a figyelmet, hogy a többségében magyarok lakta székelyföldi régió településeinek helyzetét nehezíti a térségben folyó „elcigányosodás”. A politikus a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézetnek a térségre vonatkozó demográfiai előrejelzését idézte, amely szerint például Székelykeresztúr térségében a romák számaránya hamarosan meghaladhatja az ötven százalékot. Hasonló problémára hívta fel a figyelmet Marius Pascan, Maros megye prefektusa is, aki szerint a megye jelentős arányban romák lakta vidékei potenciális konfliktusforrást jelentenek, mivel a cigányok nem dolgoznak, soraikban magas a bűnözési ráta, ráadásul tömegesen toloncolják haza őket nyugat-európai országokból. Ezért a kormány területi képviselője felkérte az országos rendőrfőkapitányt: vizsgálja felül a rendőrség átszervezéséről szóló, számos vidéki rendőrőrs megszüntetését előíró rendeletét, ez ugyanis a prefektus szerint a bűncselekmények számának növekedéséhez és etnikai konfliktusok kirobbanásához vezet.