Itthon marad az onkokés

Több magyar befektető is részt vesz a rákgyógyításban áttörést jelentő onkokés fejlesztésében, ezért hazánkban folytatódhat a program. Az intelligens sebészeti eszköz létrehozója szerint találmányának akadozó finanszírozása miatt hazánk előnye jelentősen csökkent a nemzetközi tudományos versenyben.

Győr Ágnes
2011. 07. 16. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Magyar befektetők bevonásával folytatódik a rákgyógyításban áttörést jelentő onkokés fejlesztése. Feltalálója, Takáts Zoltán, a Semmelweis Egyetem kutatója azután döntött az együttműködés mellett, hogy az elmúlt fél évben sem kapta meg azt a pályázaton nyert 130 millió forint támogatást, amelyet az Innovációs Alap korábbi befagyasztása miatt nem folyósítottak. Annak ellenére, hogy néhány hónapja ismét elkezdődtek a kifizetések, a program a mai napig nem jutott hozzá a forráshoz – tájékoztatta lapunkat a feltaláló. – Nem lehetett tovább várni a befektető bevonásával. A pénzügyi háttér megteremtésének nehézségei miatt ugyanis már így is sokat veszített hazánk a versenytársakkal szemben – fejtette ki a szakember. Mint mondta, a magyar fejlesztésű onkokéshez hasonló szerkezeten többek közt olyan nagy nevű intézetek kutatói is dolgoznak, mint a londoni Imperial College és a Harvard Medical School.
*
Korábban a magyar kutató szerint hazánk „mérföldekkel” vezetett a nemzetközi versenyben, ez az előny a források elmaradása miatt azonban egyre kisebb. Komoly gondot jelent a sebészeti beavatkozásoknál, hogy a tumoros szövet nem különül el egyértelműen a környező egészségestől. Mivel a rákos és egészséges szövetek ránézésre és tapintásra nem választhatók el egymástól, a sebészeknek az operáció előtt, esetleg közben elkészített felvételek alapján kell dolgozniuk. Ha kérdéses területhez érkeznek, akkor mintát kell venniük az élő szövetből és meg kell várniuk, amíg külön laboratóriumban elemzik azt. Ez azonban 30-40 percig is eltarthat. A Takáts Zoltán által kifejlesztett intelligens sebészeti vágóeszköz azonban a szövetek molekuláinak elemzésével, tömegük összehasonlításával kevesebb mint egy másodperc alatt, 97 százalékos pontossággal tájékoztatja az orvosokat arról, milyen szövettel van dolguk. Korábban Jeremy Nicholson, a londoni Imperial College professzora megerősítette lapunknak, hogy a magyar kutató által kidolgozott kés kiemelkedő jelentőségű, és óriási lépést jelent a molekuláris diagnosztika műtéti alkalmazásában. Hosszú távon a szakemberek azt remélik, hogy a rák-, az érsebészeti, illetve a bőrgyógyászati és a plasztikai sebészeten kívül az idegsebészetben is alkalmazható lesz.
Takáts Zoltán szerint körülbelül további 10 millió euróra lenne szükség ahhoz, hogy hazánkban és a világ számos pontján is lehessen több ilyen, nemzetközi engedéllyel rendelkező műtéti eszköz. „Sohasem vetődött fel, hogy az eszköz fejlesztésének és piacra dobásának valamennyi járulékos költségét pályázati pénzből teremtjük elő. A gond az, hogy rossz időben és váratlanul estünk el a támogatástól” – fejtette ki a kutató. Hozzátette, hogy az elmúlt időben több nemzetközi cég is érdeklődött a találmány iránt. Volt olyan amerikai vállalat, amely már a tárgyalások elején nyíltan megmondta, hogy az onkokést fejlesztő tudósoknak két hónapon belül el kéne költözniük San Joséba, a Szilicíum-völgy szívébe. Ha a magyar befektetőkkel augusztusban megszületik a végső megállapodás, akkor a kutató szerint két évre megoldódik a műtéti eszköz finanszírozása. – Bízunk benne, hogy addigra már több itthoni és külföldi egyetem műtőjében is alkalmazhatják az életmentő készüléket – fejtette ki a kutató. Jelenleg hazánkban két ilyen intelligens sebészeti eszköz üzemel műtőkben. Az egyik a Semmelweis Egyetem I-es Számú Sebészeti Klinikáján, a másik pedig Debrecenben a Sebészeti Intézetben található. Noha ezeket körülbelül egy éve már emberen végzett beavatkozásoknál is használják, a sebészek még nem a berendezés jelzései alapján tájékozódnak. Egyelőre mintákat gyűjtenek velük ahhoz az adatbázishoz, amely alapján később a gyakorlatban is azonosítani tudja az onkokés a beteg és egészséges szöveteket. A kutató szerint lassan elegendő minta gyűlik össze ahhoz, hogy lezárják a fejlesztés ezen szakaszát.
Lapunk levélben érdeklődött a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél, hogy hol tart az elmaradt kutatási és fejlesztési pályázatok kifizetése, és mikorra zárul le a folyamat. Megkeresésünkre lapzártáig nem érkezett válasz.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.