Jó pénzt adnak a gyümölcsért

Viszonylag jónak tartják az idei évet a gyümölcstermelők, legalábbis ami az árakat illeti. A termésátlag szempontjából országos szinten igen változó a helyzet, hiszen míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a fagykár helyenként a teljes termést elvitte, más megyékben a közepesnél jobb termést takaríthattak be.

Országos szinten viszonylag elfogadható idénynek mondják az ideit a gyümölcstermelők, ami úgy a termésátlagra, mint a kialakult árakra is értendő. Természetesen a helyzet ennél árnyaltabb, ha tájegységenként vesszük górcső alá az ágazatot, mivel például a szabolcsi gazdák óriási károkat szenvedtek a tavaszi fagyok miatt. A mátrai és gyöngyösi régióban tevékenykedő Székely Zoltán gyümölcstermelő szerint területükön jó közepes termés volt. Az étkezési cseresznye felvásárlása eléggé nehézkesen indult, ám a végére kimondottan jól alakult. Esetükben a „szedd magad” akció keretében kilónként 250 forintért tudták eladni a cseresznyét, ami, mint mondta, elégedettségre adhat okot. Felhívta a figyelmet arra, hogy az árak alakulásában óriási szerepet kap a budapesti nagybani piac, ami egyáltalán nem jó a gazdálkodóknak. Mint mondta, itt lényegében négy-öt szereplő határozza meg az árakat, gyakran a piaci realitásoktól teljesen elrugaszkodva. Eklatáns példája ennek az idei szezonkezdet, amikor a piacokon a vásárlók kilónként 450-500 forintért vásárolhatták a cseresznyét, ám a nagybanin a kereskedők csak 150 forint körüli árat voltak hajlandók fizetni érte. Az ilyen árleverő magatartással az a gond, hogy a budapesti nagybanin kialakuló árakat irányadónak tekintik az országban. Vagyis – világított rá Székely Zoltán – a nagybanit uraló nagykereskedők képesek teljesen szétzilálni a piaci realitásokon kialakuló árrendszert.
Az idén a román és a lengyel kereskedők megjelenése segítette a magyar termelőket abban, hogy a valóságtól elrugaszkodott, nyomott árak ne maradjanak tartósak. A szomszéd országokban – miként nálunk Szabolcsban – komoly fagykárok voltak, tehát a termésük is jelentősen csökkent. Az unió meggytermésének közel 90 százalékát Lengyelország, Magyarország és Németország állítja elő. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet beszámolója szerint Lengyelországban az alacsony felvásárlási árak miatt a termelők ezer hektár meggyültetvényt vágtak ki a múlt évben. Ráadásul a május eleji fagykár következtében a termés is drasztikusan csökkent. Hazánkban a májusi fagy miatt sok helyen csak az előzetesen várt mennyiség felét tudták betakarítani, és a csapadékos, viharos idő sem kedvezett a meggytermésnek. A kevesebb termés miatt az idén a feldolgozók már az egy eurót is megadják kilogrammonként az ipari feldolgozásra szánt, rázott meggyért. Az induló felvásárlási ár 220 forint volt, amely június végére elérte a 260 forintot.
– A barack esetében sem panaszkodhatnak a termelők, viszonylat jó árat kapnak érte – mondta Székely Zoltán. A kajsziért 200-250 forintot fizetnek, a szeszipari barackért – feltételezhetően a megugrott pálinkafőzési kedv nyomán – pedig 100-150 forintot is fizetnek. A gond ez esetben is az, hogy bár az ára jó, a termés nem túl bőséges.