Kóros bizalomhiány az MSZP-ben

Gyurcsány Ferenc az MSZP-ben folyó belháború kapcsán arról írt, hogy az már veszélyezteti a közös munka lehetőségét. A volt miniszterelnök szerint ugyanis a sok méltánytalanság, árulás és az emberi konfliktusok jelentős bizalomvesztést eredményeztek. A politikus platformja által kezdeményezett, keddig tartó pártszavazás iránt gyenge az érdeklődés.

Politikai Táborozás volt MDF-esekkel. Július elején háromnapos nyári szabadegyetemet, politikai tábort szervez a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció platform. A ceglédfürdői diáktábor területén megrendezendő programon a volt kormányfő mellett Ficsor Ádám volt titkosszolgálati miniszter, Veres János volt pénzügyminiszter, Debreczeni József közíró, Szigetvári Viktor, az MSZP volt kampányfőnöke, Gál J. Zoltán Gyurcsány volt kabinetfőnöke, jelenleg a Vasárnapi Hírek című hetilap felelős szerkesztője és Kerék-Bárczy Szabolcs MDF-es exszóvivő is előadást tart majd.

Igen, mi tagadás, vannak emberi konfliktusok is. Oly sok méltánytalanság, árulás vesz bennünket körül, hogy sok emberi kapcsolat tönkrement – írta Gyurcsány Ferenc kolumnás írásában a Népszabadságban az MSZP belső konfliktusaival összefüggésben. A szocialista politikus Oldás és kötés címmel megjelent cikkében közölte, hogy ő sem ül le szívesen minden párttársával egy asztalhoz, de szerinte ez minden pártban így van. – De jó, ha tudjuk: ha a párt egyik fele megtapossa a másikat, ha hálót sző, ha csapdát állít, akkor egy idő után megszűnik a közös munka lehetősége – közölte a volt miniszterelnök, megemlítve, hogy az utóbbi időben kölcsönösen megfogyatkozott a bizalom az MSZP-ben politizálók között.
A szocialista vezetés egyébként éppen az exkormányfőre tekint úgy, aki felrúgja a különböző politikai alkukat. Így volt ez állítólag a Gyurcsány kezdeményezte pártszavazás kapcsán is, amelyet a Mesterházy Attilával kötött megállapodás szerint május elseje után jelentettek volna be. Emellett Gyurcsány teljesen másként emlékszik arra a csaknem kilencórás frakcióülésre is, ahol az őszödi beszéd kiszivárogtatása is szóba került. A volt miniszterelnök szerint ő jelezte, hajlandó megnevezni az „árulókat”, ám a frakció ezt elutasította. Több képviselő, így Iváncsik Imre ugyanakkor kijelentette, Gyurcsány kérés, sőt követelés ellenére sem mondott neveket. A volt miniszterelnök a problémák ellenére írásában közölte, hogy „együtt kellene maradni”, de egy jobb pártban, ő pedig ezért küzd. Szerinte „politikai, erkölcsi, kulturális, emberi fordulat” szükséges, gondolat és tehetség kell, e nélkül ugyanis hiába szerveznek jobb pártközpontot, call centert és képzéseket. Gyurcsány Ferenc úgy látja, hogy a mostani politikusok egy hazug világban élnek, amely a pártfinanszírozás problémáiból ered, mert nincs olyan kampány, amely képviselőnként egymillió forintból finanszírozható lenne. A mostani jogszabályok szerint egyébként legálisan ennyit költhetnének el a jelöltek.
A lap arról is írt, hogy Puch Lászlónak, az MSZP pártigazgatójának ezentúl lesz egy helyettese is, Molnár Zsolt, a budapesti pártszervezet alelnöke ezután szervezési igazgatóként segíti majd a munkáját: így koordinálja a megyék, az aktivisták és a pártközpont között a kapcsolatot, szervezi az akciókat. Puch László hatáskörében maradnak a gazdasági és pénzügyek. Az atv.hu pedig úgy tudja, hogy a Demokratikus Koalíció (DK) kezdeményezésére megindított pártszavazáson a fővárosi tagok 13 százaléka jelent meg tegnapig, a legaktívabb Kőbánya és a XIII. kerület volt, míg a budapesti központi pártszervezete tagjainak (ők adják a fővárosi tagság egyharmadát) részvétele gyakorlatilag mérhetetlen. Az internetes újság szerint a legserényebb megye címet a DK alelnöke, Molnár Csaba által vezetett Győr-Moson-Sopron megye érdemelte ki, ahol információik szerint 30 százalék fölött van a pártszavazási részvétel. A párttaglétszámot tekintve a nagy északi megyékben állítólag alacsonyabb a részvétel, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén szerdán és csütörtökön olyan 8-11 százalékos részvételt produkált. A Gyurcsány-platform hat kérdést fogalmazott meg, amelyek a pártelnök és a vezető tisztségviselők megválasztásának közvetlenné alakításáról és a pártgazdálkodás átláthatóvá tételéről szóltak. A pártszavazás akkor érvényes, ha a szavazásra jogosult párttagok több mint fele a szavazásban részt vett, s akkor eredményes, ha a résztvevők több mint fele azonos szavazatot adott le. A hivatalos statisztikák 32 ezer tagot számlálnak, az érvényességhez így 16 ezer plusz 1 szavazat szükségeltetik, az eredményességhez pedig 8 ezer plusz 1 voks.