A miniszterelnök felidézte: Magyarország és az Egyesült Államok szoros, értékalapú szövetséget épített ki, s a cél az, hogy ezt az eddig sikeresnek bizonyult viszonyrendszert a jövőben is fenntartsák és fejlesszék. Az együttműködés területei közül kiemelte a biztonságot, amit arra alapozott, hogy Amerika kulcsszerepet játszik a világ biztonságában. Példaként az afganisztáni háborúban részt vevő ötszáz fős magyar katonai állományt említette. – Hazánk itt az „együtt be, együtt ki” elvét fogja követni – mondta.
Orbán Viktor a vezető világhatalom külügyminisztere előtt hitet tett a közép-európaiság mellett is. Úgy fogalmazott, hogy „Magyarország számára az első számú értelmezési keret a közép-európai dimenzió”. Az itteni államok szép jövő előtt állnak, közös céljaik, terveik vannak, és egyre inkább mint közép-európai terület kívánnak megjelenni. Közép-Európa pedig saját létezéséhez katonai, logisztikai, energetikai és kereskedelmi biztonsági garanciákat szeretne kivívni – mondta a miniszterelnök, aki egyben arra kérte az Egyesült Államokat, hogy mutasson érdeklődést ezen ambíciók iránt.
A kormányfő kifejezte reményét, hogy az amerikai gazdaság továbbra is nagy súllyal lesz jelen Magyarországon, és az együttműködés új lendületet kap. Ezt azzal a meggyőződésével támasztotta alá, hogy Közép-Európa lesz az EU növekedésének motorja a következő öt-tíz évben.
*
Hillary Clinton a mintegy egyórás megbeszélés után úgy nyilatkozott, hogy nagy csodálattal figyelték a magyar soros EU-elnökség munkáját, különös tekintettel a romastratégia elfogadtatását az Európai Unióval és a korrupció elleni harcot. Újságírói kérdés nyomán mind ő, mint vendéglátója érintette a Kínával fennálló kapcsolatok kérdését. Clinton üdvözölte, hogy Európa igyekszik kiaknázni a lehetőségeket az együttműködésre az ázsiai országgal. Orbán Viktor pedig úgy fogalmazott: a magyarok megértették, hogy érdemes követni mások példáját, és ugyan még nem sikerült kiépíteni olyan szoros kapcsolatokat Kínával, mint az Egyesült Államoknak, de Magyarország is ezen van.
Clinton felhozta a magyar belpolitika kérdéseit – így a médiatörvényt és az alkotmányozást is –, melyekkel kapcsolatban azt mondta, hogy a kormányfő megerősítette számára Magyarország elkötelezettségét a demokratikus hagyományok mellett.
Az amerikai külügyminiszternek a baloldali ellenzék és néhány „civil” szervezet vezetőivel folytatott zártkörű különtalálkozóján természetesen ez utóbbi témák kerültek előtérbe. Az eszmecserén – melyen többen között részt vett Bajnai Gordon volt miniszterelnök, Mesterházy Attila, az MSZP és Schiffer András, az LMP elnöke – Hillary Clinton emlékeztette a jelenlevőket, hogy amíg egy kormány demokratikus választásokon leváltható, addig nem lehet a demokrácia megszűnéséről beszélni, valamint hogy az Orbán-kormány kétharmados parlamenti többsége szabad választások eredménye. Schiffer – aki szerdán támadta a transzatlanti hét központi eseményét, Ronald Reagan szobrának budapesti felavatását – az MTI-vel közölte: a beszélgetésen szó esett a kínai–magyar kapcsolatok alakulásáról, és jelezte Clintonnak, hogy aggodalommal tölti el „ez a fajta magyar közeledés Kína felé”. Az amerikai külügyminiszter válasza: ezzel a problémával nem csak Magyarország szembesül.
Tegnapi számunkban tévesen jelent meg, hogy a Szépművészeti Múzeumban szerda este tartott Szabadság-vacsorán Orbán Viktor miniszterelnök jelentette be a Szabadság Díj megalapítását; a valóságban a bejelentést Schmitt Pál köztársasági elnök tette. Az érintettektől és olvasóinktól ezúton kérünk elnézést.
origo.hu
Összeütközött két kamion, lezárták az M43-as autópályát
