Köztestületté alakul az MMA

Köztestület lesz a Magyar Művészeti Akadémia – az Országgyűlés erről a héten hozott döntést 296 igen és 48 nem szavazattal. A társadalmi szervezet alakuló közgyűlését három hónapon belül megtartják. A testület bekerült az új alkotmányba, központként a Vigadó rekonstruált épületét kapja meg.

P. Szabó Ernő
2011. 07. 24. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Mint ismeretes, a kormány márciusban százmillió forint átcsoportosítását rendelte el a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) támogatására, ami annál is inkább indokolt volt, mert az 1992 óta civil szervezetként működő, Makovecz Imre Kossuth-díjas építész által vezetett szervezet tagságának döntő része a magyar kultúra, irodalom, művészetek kiemelkedő személyiségei közé tartozik, tevékenységével meghatározó módon befolyásolhatja az értékteremtés, értékőrzés eredményességét – ugyanakkor az MMA meglehetősen szűkös anyagi keretek között működött. „A klubszerű élet megváltozik – kommentálta a az Országgyűlés döntését Makovecz Imre, az MMA örökös elnöke –, az akadémia tagságának jó része bár az idősebb korosztályhoz tartozik, tele van energiával, s ha a kormány munkájának a segítésére olyan gondolatokat és cselekedeteket halmoznak föl, amelyek az ország hasznára lesznek, akkor nagyon bölcs döntés volt a mostani.” Makovecz Imre a többi között olyan elképzelések kidolgozását tartja fontosnak, amelyek a művelődési házak tevékenységét segítik, így az általános műveltség színvonalát emelik, s úgy vélte, „első lépésben a kontraszelekció ellen kell tenni, olyan embereket kell beállítani különböző helyekre, akik képesek az ország szolgálatára”.
A törvény szerint az MMA „a művészettel – különösen az irodalommal, a zenével, a képző- és iparművészettel, valamint az építészettel, a fotó-, a film-, az előadó-, a népművészettel – továbbá a művészet elemzésével, támogatásával, oktatásával, hazai és nemzetközi bemutatásával, közkinccsé tételével és a magyar művészek képviseletével összefüggő országos közfeladatokat lát el”. Fekete György belsőépítész, az MMA ügyvezető elnöke szerint tizenhét olyan feladatkört nevez meg a törvény, amelyben a köztestületnek közre kell működnie, szakmai véleményt kell nyilvánítania. Munkájának anyagi feltételeit az biztosítja, hogy költségvetése külön fejezetet képez a központi költségvetésben. A Vigadó műemléki felújítása még folyik, a köztestület annak befejeződése után költözhet majd be az épületbe, ahol 1400 négyzetméteres központot alakítanak ki számára.
Köztestületként kétszáz taggal működik majd a Magyar Művészeti Akadémia. – Jelenleg százhatvanöt tagja van az MMA-nak, közülük negyvenegyen határon túliak. Nem szabad megfeledkeznünk ötven halottunkról sem, akik életművüket, presztízsüket és többnyire egy-egy művüket is ránk hagyták – mondja Fekete György.
Három kritériuma van annak, hogy valaki az MMA tagja maradjon, illetve azzá váljon, fogalmaz az ügyvezető alelnök, „az első a vitathatatlan szakmai életmű, a második a művészetek közéleti kérdései iránti nyitottság, affinitás, a harmadik pedig az egyértelmű nemzettudat.”
Az MMA és a Széchenyi Művészeti Akadémia jövőbeli kapcsolatát illetően arra hívta fel a figyelmet, hogy az MMA a Magyar Tudományos Akadémiával szeretné megkötni első együttműködési szerződését, semmi kifogása nem lenne az ellen, ha az MTA adott kérdésekben saját szervezete szakmai állásfoglalása alapján döntene. Most is vannak kettős tagjai a két akadémiának, és a számuk a taglétszám bővítés során az egyes tagozatok javaslataitól függően akár nőhet is.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.