Első fokon kudarccal végződtek azok a Budapesti Katonai Ügyészség által előterjesztett indítványok, amelyekben a nyomozó hatóság a kémkedéssel, illetve bűnpártolással gyanúsított egykori titkosszolgálati vezetők előzetes letartóztatását kezdeményezte. A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa tegnap délután szabadlábra helyezte Laborc Sándort, az egykori Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt főigazgatóját is, akit az államellenes bűncselekmények miatt indított eljárásban bűnpártolás gyanújával szombaton hallgatott ki, majd vett őrizetbe az ügyészség. A Laborc ügyében hozott végzés előtt került szabadlábra hétfőn az ügyben kémkedéssel gyanúsított Szilvásy György egykori titokminiszter, akit a múlt pénteken házi őrizetbe helyezett Galambos Lajoshoz, az NBH korábbi főigazgatójához hasonlóan a tanács nem helyezett előzetes letartóztatásba.
Laborc Sándor védője, Zamecsnik Péter a tárgyalás után államtitokra hivatkozva csak a tábornokkal közölt gyanúról, ügyfelének bűncselekményt tagadó vallomásáról és a nyomozó hatóság fellebbezéséről számolt be. Az ügyvéd elzárkózott attól is, hogy megnevezze az eljárás negyedik gyanúsítottját, akit a sajtó munkatársai egy nappal korábban csuklyában és bilincsben láthattak a bíróság folyosóján, amikor a tanács Szilvásy előzetes letartóztatásának indítványát utasította el. Sajtóértesülések szerint a férfit előzetes letartóztatásba helyezte a bíróság. A katonai tanácsnak a kényszerintézkedésekről hozott határozatai nem jogerősek, mert a védők, illetve az ügyészség fellebbezést jelentett be ellenük.
Mint arról beszámoltunk, a katonai ügyészség múlt kedden kémkedéssel gyanúsította meg Galambos Lajost, és aznap házkutatást tartottak Szilvásy György lesencefalui házában és fővárosi lakásában. A volt titokminisztert pénteken vették őrizetbe, és szintén kémkedéssel gyanúsították meg az ügyészek, másnap pedig Laborc Sándornál tartottak házkutatást, aki hetvenkét órára ugyancsak rács mögé került.
Az ügy hátteréről a Mol-részvények felvásárlásával, illetve a Földesi-Szabó László nevével fémjelzett Egymásért-üggyel összefüggésben megjelent információkat nevük elhallgatását kérő „hivatalos” források a Népszabadságban cáfolták. Lapunk úgy tudja, a kémkedés az elsőként meggyanúsított Galambos Lajos főigazgatói regnálása alatt valósult meg. Ezt tárhatta fel az a közel féléves titkos művelet, amelyet a rendvédelmi szervek, így a polgári és katonai titkosszolgálatok belső elhárítása céljából létrehozott Nemzeti Védelmi Szolgálat folytatott, mielőtt feljelentéssel fordult volna az ügyészséghez.
Sebes Péter ügyvéd, aki Szilvásy Györgyöt az ellene személyes adattal való visszaélés miatt zajló eljárásban (lásd tudósításunkat – a szerk.) is képviseli, a tárgyalás tegnapi fordulójának szünetében a Hír Televízió kamerája előtt erősítette meg lapunk korábbi információját, amely szerint a volt miniszterre is Galambos Lajos tett terhelő vallomást. Hallgatósága előtt a védő arról értekezett, hogy miért nem panaszolta meg Szilvásy a katonai ügyészség által közölt gyanút, és eközben elismerte, hogy védencét az elhárítás volt főigazgatójának – szerinte valótlan – vallomása alapján gyanúsították meg kémkedéssel.
Arról, hogy a volt titkosszolgálati vezetőkkel szemben elrendelt és 2089-ig államtitkot képező eljárásnak van-e köze a féléves bujkálás után elfogott, első fokon hétéves szabadságvesztésre ítélt Földesi-Szabó azóta tett vallomásaihoz, jelenleg nem tudni biztosat. Tény azonban, hogy az NBH-s hátterű Egymásért alapítvány kuratóriumában Galambos is felbukkant.
origo.hu
Magyar Péter elismerte korábbi hazugságát - videó
