Sajnos nem előzmény nélküli a budaörsi fiatal lányok tragikus esete, a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az utóbbi években folyamatosan nőtt a fiatalok között a befejezett öngyilkosságok száma (lásd táblázatunkat). Tavaly áprilisban a veszprémi viaduktról vetette magát a mélybe egy 18 éves gimnazista fiú, mert eltanácsolták az iskolából, júliusban Szigetváron akasztotta fel magát egy tinilány a játszótéri hintára, míg decemberben egy 20 éves fiú ugrott le a budai Mammut bevásárlóközpont legfelső szintjéről.
Idén januárban Várpalotán egy tízemeletes ház tetejéről vetette magát a mélybe egy 14 esztendős fiú, márciusban Pannonhalmán egy szintén 14 éves lány felakasztotta magát a község sírkertjében. Májusban Nádudvaron akasztotta fel magát egy 11 éves kisfiú otthonuk padlásán, s még ugyanebben a hónapban egy 11. osztályos fiú ugrott le egy nagyatádi magas épületről.
A felsorolt esetek is jelzik: egyre inkább terjedő társadalmi jelenséggel állunk szemben. Egy nemrég végzett, húszezer fiatal részvételével készült felmérés szerint az amerikai tinédzserek 15 százaléka úgy gondolja, hogy fiatalon fog meghalni. Az okok között első helyen szerepel a droghasználat, de rögtön utána az öngyilkosság következik.
Jancsák Csaba ifjúságszociológus szerint számos oka van a szomorú trendnek. Ezek közé sorolja, hogy „pénzszagúvá” vált az ifjúság szabadidő-eltöltése, sok fiatal úgy véli: „ha én nem engedhetem meg magamnak azt, amit a többiek, nem ér semmit az életem”. Átalakultak a gyermekek szabadidős és családi tevékenységei is – az ifjak körében elfogadott nézet, hogy a felnőttek nem értik meg őket, ezért a generációk között egyre nő a szakadék. A fiatalok élete felpörgött, lényegében beleszületnek az új technológiákba, virtuális világokba. Az öngyilkossághoz is sokszor az interneten találnak tanácsokat, társakat (Budaörsön is ez történt). A rendőrség az említett oldalak vizsgálata során, ha bűncselekményre utaló jelet talál, intézkedik, hogy a kriminális tartalmat távolítsák el. Amennyiben bűncselekmény gyanúja nem merül fel, de a jó erkölcsbe ütközik, a hatóság az Internet Szolgáltatók Tanácsánál vagy a médiahatóságnál élhet panasszal és kérheti a tartalom megváltoztatását vagy eltávolíttatását. Ha az adott oldalt külföldi szolgáltató működteti, akkor az illető ország hatóságához fordul a rendőrség. Erőfeszítéseik ellenére elég volt egyetlen perc keresgélés, és több ilyen oldalt is találtunk az interneten.
Jancsák Csaba úgy véli: a személyes kapcsolatok a fiatalok életében háttérbe szorulnak, elkopnak, így nem csoda, ha a gyerekek problémáikat nem beszélik meg. Ebben a szakember meglátása alapján ludas az az egész társadalomra jellemző értékrendbéli válság is, amely ma Magyarországon tapasztalható. A válság az ifjabbakra fokozottabban hat, mert az idősebb generációk tapasztaltabbak, és nagyobb rutinjuk van a válságos helyzetek kezelésében. A szilárd értékrend hiánya azért is gond, mert az életünk folyamatos bukásokból és újrakezdésekből áll, és optimális esetben visszanyúlhatunk tapasztalatainkhoz. A szülőknek másod-, harmadállásuk van, minden gondjukat hazaviszik, így a fiatalok előtt nincsenek minták, eltűntek azok a technikák előlük, miként dolgozzák fel a problémáikat. A családtagok ma már lényegében jó, ha pár percet beszélnek egymással naponta.
– A válság lerombolta az emberi kapcsolatokat, bizalmatlanság tapasztalható, pedig a Rákosi- és Kádár-rendszer amúgy is szétbomlasztotta a szolidaritást, ezért egyre kevésbé figyelünk a másikra – vélekedett Jancsák Csaba.
A szakember kiemelte a média szerepét is, a híradásokból és filmekből ugyanis ömlik az erőszak a fiatalokra, akik egyébként is a délutáni sorozatokon és kibeszélőshow-kon nőnek fel, ezekből a műsorokból szerzik a mintákat.
– Vírusszerűen terjednek a rossz „magok” – hangsúlyozta Vekerdy Tamás gyermek-szakpszichológus. Rámutatott: hazánk mindig is élen állt az öngyilkosságok számában. – Buda Béla pszichiáter a hetvenes években úgy fogalmazott, hogy a magyar lakosság kemény futballt játszik, azaz nem jellemző a társadalomra a kooperációra való törekvés, és hiányzik a megértő kommunikáció is – magyarázta Vekerdy, aki szerint a felnőtt társadalom agresszív viselkedése a fiatalokra is hatást gyakorol. Ha a tinédzserek úgy érzik, hogy nem tudnak érvényesülni az életükben, esetleg sikertelenek szexuális téren, akkor a korábbi kifelé irányuló aktivitás irányt vált. A befelé forduló agresszivitásnak pedig a legmagasabb foka az önmegsemmisítés. Vekerdy Tamás példaként említette Albert Einsteint, aki kórosan szenvedett homoszexuális hajlamától, és emiatt több öngyilkossági kísérletet is elkövetett. A szakember egyébként nem ért egyet azzal, hogy a világhálón megjelenő tartalmakat korlátozni kellene. – Miután Goethe megírta Az ifjú Werther szenvedései című regényét, öngyilkossági hullám söpört végig Európán. Ezt a helyzetet azonban nem oldotta volna meg az, ha betiltják a művet. A fiatalokat különböző környezeti hatások érik, azokat, akik stabil családi háttérrel rendelkeznek, stabil lelkiállapotúak, egy öngyilkosságra való felhívás nem fogja elsodorni – érvelt. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a szülőknek, hozzátartozóknak a viccként, tréfaként elsütött öngyilkossági fenyegetést is komolyan kell venniük, mert ez azt jelenti, hogy a lehetőség megjelent a fiatal gondolataiban.
origo.hu
Magyar Péter brüsszeli mentelmi joga mögé menekül, hogy ne kelljen lopásért felelnie
