Melegszünk vagy nem?

A budapesti meleg napok után Brüsszelben is felhevült a vita a globális felmelegedés és annak okai körül. A környezetvédő csoportok vészharangot kongatnak, mert Janusz Lewandowski, az Európai Bizottságban az unió 2013–2020-as költségvetése kidolgozásáért felelős lengyel biztos kétségbe vonta, hogy a szénenergia hasznosítása lenne a globális felmelegedés legfőbb oka, sőt magát a globális felmelegedés tényét is.
– Egyre több olyan véleményt hallani, hogy az a feltevés, hogy a globális felmelegedés fő oka a szén energetikai használata, megkérdőjelezhető – mondta a lengyel biztos, de mintha mindez nem lenne elég, még hozzátette: magával a globális felmelegedéssel kapcsolatban is egyre gyakrabban kérdések merülnek fel. Az egyébként liberális, a néppárti parlamenti csoportba tartozó biztost bizonyára az is befolyásolja, hogy Lengyelország energetikai ellátásában nagymértékben támaszkodik a hazai szénre.
A zöldek viszont meg vannak ijedve, hogy Lewandowski kijelentései a környezetvédelmi kiadások csökkenéséhez vezethetnek egy olyan helyzetben, amikor a fő befizető országok azon törik a fejüket, hogy hogyan lehetne minél kevesebb pénzből megúszni az uniós tagságot. Hogy kinek van igaza, nehéz eldönteni, mert zöldnek lenni tulajdonképpen hitvallás. Az energetikai beruházások évtizedekre, sőt évszázadokra szólnak (például vízi erőművek), a tömeghangulat viszont, különösen a mai felfokozott médiabefolyás következtében, gyorsan változhat, elég egy baleset, egy-két esős vagy forró nyár, hogy a média által felerősített és sugallt vélekedés politikai erővé váljék.
Például a múlt század hetvenes éveit az északi féltekén hűvös, esős nyarak jellemezték, akkor elterjedt az a nézet, hogy a föld lehűl és az amerikaiak készítettek is egy filmet, amelyben New Yorkot a felhőkarcolók feléig jég borította. Azután forró nyarak jöttek, és az emberek egyre inkább meggyőződtek arról, hogy a föld melegszik. A paleoklimatológia, a föld múltbeli éghajlati változásainak kutatásával foglalkozó tudományág képviselői szerint jelenleg épphogy egy jégkorszakban vagyunk, a föld átlaghőmérséklete alig haladja meg a 12 Celsius-fokot, míg például a dinoszauruszok korában, mintegy 200 millió évvel ezelőtt az átlaghőmérséklet 22 fok volt, pedig szénerőművek sem voltak. Nyolcszáz éve, a középkor virágzása idején is sokkal melegebb volt, mint jelenleg, míg az 1500-as években valóságos kis jégkorszak alakult ki, amelyet a híres flamand festő, Pieter Bruegel képein meg is csodálhatunk. A klímaváltozás tekintetében tehát jobb lenne, ha a tudományra és a racionális gondolkodásra bíznák magunkat, de épp ez az, amitől Európa az utóbbi két-három évtizedben egyre távolodik. Saját portánk előtt is söpörhetünk. Ma a Tisza-tó környezetvédelmi és üdülési terület, holott a tiszai vízi erőmű nyomán létrejött hasonló dunai létesítményt elmosta a Kádár-rendszer elleni tiltakozás.