Mi jön a megszorítás után?

A honvédség lehetőségeit ugyan rövid távon a pénzügyi megszorítások határozzák meg, a nemzetközi fegyvergyártók a tegnap lezárult párizsi légiszalonon sem mulasztották el felvázolni, hogy mire látnak esélyt a magyar piacon néhány év távlatában.

(Le Bourget)

Nem tűnt meglepettnek a Magyar Honvédséget ért mintegy tízszázalékos elvonás kapcsán a fegyverpiaci szereplők egyike sem, hiszen a biztonsági kihívások, a folyamatban lévő afganisztáni, líbiai műveletek dacára hasonló trend érvényesül szerte a kontinensen.
Ami Afganisztánt illeti, az érintettek és szakértők egyre kevésbé tartják valószínűnek, hogy az úgynevezett vilniusi kezdeményezés – amely a kelet-európai országok szovjet-orosz helikoptereit nyugati pénzből felújítva küldte volna ki hadműveleti területre – célt ér. A NATO illetékes ügynöksége által kiválasztott cseh ipari partner ugyan hosszas késés után megkapta jogosításait az eredeti gyártótól a munkák elvégzésére, ám közben a megszorítások miatt a magyar önrész biztosítása lehetetlenült el. Vannak, akik szerint annak a vállalásnak a teljesítése, hogy a Magyar Honvédség (MH) 2012-től saját helikoptereit két évre a háború dúlta közép-ázsiai országba telepíti, egyre inkább valószínűtlen. Párizsban megtudtuk: megoldás lehet az amerikai tengerészgyalogságtól és légierőtől kivonásra kerülő UH–1N könnyű helikopterek beszerzése is az MH részére, amelynek puhatolózó lépése – szemrevételezés egy magyar küldöttség által – már meg is történt a közelmúltban.
A legjelentősebb magyar fegyverzeti program, a 2003-ban megkezdődött, több mint kétszázmilliárd forint értékű vadászgéplízing-ügylet háza táján is változások érlelődnek. A Le Bourget-i kiállításon ipari források megerősítették információinkat, miszerint diszkrét tárgyalások folynak a magyar és svéd fél között a fejlesztési források túlnyomó részét felemésztő éves fizetési részletekről és a program jövőjéről. Megtudtuk: a megszorítások nyomán a 2007–2009 közötti időszak átlagához képest a pilóták kiképzésére szánt üzemidők mintegy ötven százalékkal estek vissza. Az újragondolás részét képezi, hogy a közép-európai térségben a NATO alárendeltségben zajló légtérvédelmi feladatok terheit a jövőben megosszák a tagországok, és ezzel kapcsolatban állítólag érlelődik egy amerikai javaslat is.
Sokkal kisebb fajsúlyú ügylet, de úgy az európai MBDA és az amerikai Raytheon rakétagyártó fantáziáját is mozgatja a közép-európai hadseregek szovjet légvédelmi rakétáinak elöregedésével előálló – egyre sürgetőbb – helyzet. A német haderőreform következtében a közeljövőben felszabadul a Luftwaffe 12 amerikai gyártmányú Patriot rendszere, amely iránt Lengyelország és Magyarország egyaránt érdeklődést mutat. Szó van a meglévő kis hatótávolságú Kub-rendszerek korszerűsítéséről is az MBDA olasz részlege által gyártott Spada 2000-es rakétákkal is, amikor az eredeti szovjet 3M9 rakéták üzemideje – 2015–18 között – végleg lejár, s nem lesz tovább hosszabbítható.