Mobiltender: kínai cég lesz a befutó?

Miközben a kormány frekvenciaértékesítési tervei és az ezzel kapcsolatos kommunikáció egyértelműen egy negyedik mobilszolgáltató esetleges piacra lépéséről – pontosabban a szükséges döntéshozói feltételek biztosításáról – szólnak, az ágazat szakértői közül többen is erős fenntartással kezelik ennek realitását. Mások ugyanakkor kínai befektetők próbálkozására számítanak.

Bár a szabad frekvenciák elárverezésének körülményeiről és feltételeiről egyelőre semmit nem tudni, egy negyedik szolgáltató esetleges piacra lépését illetően máris élénk latolgatásba kezdtek az ágazat szereplői – egyelőre nevük vállalása nélkül. Mint arról lapunk is beszámolt, a múlt héten nyilvánosságra hozott, a frekvenciavagyon értékesítéséről szóló kormánydöntés értelmében a 900 megahertzes tartomány jelenleg szabad részének felére a magyar piacon még nem ténykedő társaságok pályázhatnak, ám amennyiben az árverés nem jár sikerrel, úgy az a jelenlegi három cég birtokába kerülhet. A Magyar Telekom, a Telenor és a Vodafone számára pályázható a szabad tartomány másik fele és ringbe szállhatnak a negyediknek fenntartott adagra is, ha nem jár sikerrel az év vége felé várható frekvencia-árverés ezen blokkja. A kormány célja egyébiránt a verseny fokozása, a szolgáltatások minőségének javítása, az árak letörése.
A magyar piac telített, a mobilpenetráció közel 120 százalékos, a hálózat kiépítése több száz milliárd forint, a hazai távközlési ágazatot sújtó válságadó pedig megtépázza az egyébként is kétséges hasznot – érvelnek a szkeptikusok. Egyik, neve említésének mellőzését kérő vezető beosztású szakértőnk egyenesen hazárdjátékot említett az ügy kapcsán, mondván, csak egy kétes hírű oligarchának jutna eszébe a piacra lépés, egy „rövid lefutású hóbort” végét követő kivonulás pedig csak ártana a piacnak. A kormány elképzelése – állítja – ezért egyszerre komolytalan és veszélyes.
Felmerül annak a kérdése is, vajon a kormány csak szondázza-e a piacot, vagy ténylegesen is létező befektetői igényekről is tud. Kevésbé elterjedt, ugyanakkor érdekes elképzelés, hogy Kínából érkezne befektető. Az ázsiai ország ezen a téren még nem indult világhódító útjára, a milliárdos ügyfélkörön és óriási területek hálózati lefedésén edződött társaságok – mint például a China Telecom, vagy a China Unicom – viszont ideális európai pilotprojekt lehetőséget láthatnak hazánkban, ami siker esetén európai ugródeszka lehet. Ez a teória egyébiránt látványosan egybevág azzal a kormányzati céllal is, miszerint hazánk Kína legfőbb európai hídfőállása kíván lenni. A telekommunikációs hálózatfejlesztésben érdekelt kínai Huawei és a ZTE már évek óta jelen van Magyarországon.
A fentiek mellett említésre méltó egyéb távközlési piaci mozgás is. A magánszemélyek kezében lévő kecskeméti Business Telecom (Btel) kilépett a tőzsdére, az ehhez szükséges gazdasági stabilitás pedig további terjeszkedés lehetőségét is felveti. Néhány hónapja nagy figyelmet kapott egy lapunk által közölt elemzés is, amely annak lehetőségét taglalta, hogy az állam miként vehetne részt tulajdonosként egy újabb, „fapados” mobilszolgáltatás elindításában.