Valóban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) útját követjük? Ezzel büszkélkedett Irina Ivascsenko, az IMF magyarországi képviselője egy minapi interjúban.
– Én nem így látom. Ha az IMF azt a törekvést üdvözli, hogy az államadósságot csökkentjük, a költségvetési hiányt fenntartható pályán tarjuk, s több jövedelmet hagyunk a háztartásoknál, nem válik hátrányunkra.
– Miben különböznek az önök által kidolgozott tervek az IMF által kértektől?
– A kormány gazdaságpolitikája három alapon nyugszik. A gazdasági növekedés fenntarthatóságán, az államadósság csökkentésén és a pénzügyi egyensúly megteremtésén, illetve a foglalkoztatás bővítésén. Leginkább abban különbözik mindez az IMF által diktál eljárástól, hogy a valutaalap fiskális restrikción keresztül képzelte el a pénzügyi stabilitás elérését, s csak utána következett volna a növekedés feltételeinek a megteremtése.
– Egyesek úgy látják, hogy kezd meginogni a pálya, amelyre a terveiket építették: kevesebb adóbevétel folyik be a vártnál, nem nő a kívánt mértékben a foglalkoztatás; a Magyar Nemzeti Bank (MNB) le is szállította idei növekedési előrejelzését. Van alapjuk ezeknek az aggodalmaknak?
– Mi nem változtattunk a növekedési előrejelzésünkön, a konvergenciaprogram konzervatív GDP-bővülési pályája elérhetőnek tűnik idén. A növekedés szerkezetében (beruházás, fogyasztás, export-import súlya) lehetnek azonban módosulások. Inkább az a kérdés, hogy középtávon sikerül-e a konzervatívabb pályánál jobb növekedést elérni, de ha csak az óvatosabb becslés teljesül, az is elég a felvázolt kormányprogram megvalósulásához. A pár tized százalékos eltérés az MNB és a minisztérium előrejelzése között amúgy hibahatáron belüli különbségnek tekinthető.
– Miért nem indult be még a fogyasztás, amikor jelentős mértékű többletjövedelmet hagytak a lakosságnál és a cégeknél?
– A háztartások fogyasztása és a megtakarítási hajlandóság a jövedelembővülés arányában rendkívül nehezen becsülhető meg, az óvatosság egy válságot követően általában megerősödik. Az adóváltozások pozitív hatása ettől függetlenül biztosan nem egy-két hónapos folyamat, több negyedév is eltelhet addig, amíg a többletjövedelem a belső piac élénkítését eredményezi. Eredetileg is azzal számoltunk, hogy az év második felében s jövőre lesz érzékelhető ez a hatás.
– Magasabb lett a hiány (nyugdíjpénztári intézkedések nélkül nézve) a tavalyinál eddig – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) e heti adataiból. Nemcsak a bevételek lettek kevesebbek az adócsökkentés miatt, de a kiadások is nőttek. Miért?
– A magyar gazdaságot folyamatos külső sokkok érték, például az eurózóna adósságválsága. Ezeket a sokkokat az államháztartás nem tudja zéró hatással átvészelni. A KSH friss adatait én úgy értékelem, hogy egy rendkívül turbulens piaci környezetben sikerült az államháztartási folyamatokat az előre meghatározott kereteken belül tartani, sőt nem történt extrém árfolyamgyengülés, hozamemelkedés sem, ami jelentős részben a kormányzati erőfeszítések piaci elismerésének köszönhető.
– Akkor cáfolná azt, hogy a tavaly felhalmozott tartalékokat elkezdte felélni a kormány? Ezt állította a napokban egy internetes portál.
– Az év közbeni pár tíz milliárdos eltérések, a maradványok felhasználása természetes velejárói az államháztartási gazdálkodásnak, ez semmiképp sem jelenti a „tartalékok felélését”. A lényeg az, hogy az év végi célok teljesüljenek, s ennek érdekében a kormány megtette a szükséges intézkedéseket a stabilitási tartalékkal.
– Tehát nem tervezték el a költségvetést?
– Nem. Majdhogynem kizárólagosan külső sokkok okozták ezt a kiigazítási szükségletet. Tavaly október–novemberben az MNB, a Költségvetési Tanács és a nemzetközi elemzések is úgy vélekedtek, hogy a célok tarthatók lesznek, sőt a kormány alultervezte a bevételeket.
– Továbbra is úgy gondolja, hogy a Széll Kálmán-terv hatása elegendő lehet 2012-re? Van, aki megkérdőjelezte, hogy az 550 milliárd forintos egyenlegjavulás fedezi a szükségletet jövőre.
– A jövő évi költségvetési keretek kidolgozása zajlik. Amikor a szakértői munka befejeződik, akkor fogunk többet látni ebből. Egyelőre az mondható el, hogy a Széll-terv (amely elsősorban a versenyképesség-javító, növekedésösztönző lépéseket tartalmazza), s ezen túl a konvergenciaprogram (amely a teljes fiskális és makrogazdasági intézkedésekre lett kihegyezve) végrehajtása biztosítja majd a hiánypálya teljesülését.
– Mivel pótolják, ha bármilyen okból – például a társadalmi elégedetlenség miatt – elmaradnak megtakarítások? Vannak jelek erre?
– Az egyeztetések folynak, a végrehajtás tekintetében alapvető problémákat még nem tapasztaltunk. Az már látszik, hogy a tervnek vannak olyan elemei, amelyek az eredetileg beütemezetthez képest kevésbé ösztönzik a versenyképességet, javítják az államháztartási egyensúlyt, mások pedig épp ellenkezőleg. Az lenne baj, ha csak a rossz irányba lennének eltolódások.
– Az MNB mennyire támogatja ön szerint a kormány gazdaságpolitikáját?
– Most vagyunk abban a helyzetben, hogy az inflációs cél elérhetőnek tűnik, aminek elősegítése a jegybank elsődleges feladata. Ha az MNB ezt biztosítottnak látja, számba tudja venni azokat az eszközöket, amelyekkel a gazdaságpolitikát segíti.
– Egyetért a jegybank felügyelőbizottságának egyik tagja kezdeményezésével, amelynek lényege, hogy vizsgálnák a monetáris döntéshozatal mögött álló folyamatokat?
– Várható a jegybanktörvény módosítása ősszel, az ilyen javaslatokat akkor érdemes megvitatni. Én nagyon veszélyesnek tartom azt a törekvést, hogy a felügyelőbizottság – amelyben legalább két kormányzati tisztségviselő ül – belekeveredjen bármilyen formában a monetáris politikai döntéshozatalba. A felügyelők jogköre a központi pénzintézet intézményi gazdálkodásának a vizsgálatára kell hogy irányuljon.
– Ön az elnöke a nyugdíjvagyon sorsáról döntő irányító testületnek. Mikorra készítik el a stratégiát a megmaradt vagyonelemek értékesítéséről?
– Egy-két héten belül lezárul a magánnyugdíjpénztárak által átadott vagyonelemek beazonosítása. Ezt követően lehet értékesítési stratégiát alkotni. Tudható, hogy rendkívül változatos a részvényeszközök összetétele, ennek megfelelően a különböző eszköztípusok esetében különböző stratégiát kell követnünk.
– Ha ennyire összetett a vagyon tartalma, hogyan lehet ősszel egy második lépésben – mint ahogy a miniszterelnök jelezte – csökkenteni belőle az államadósságot?
– Idén valószínűleg nagyobb értékben adhatók el papírok, mint amennyit a nyugdíjkassza hiányának a pótlására írnak elő a jogszabályok. A miniszterelnök részben arra célzott, hogy ebből a pluszból valósul meg az államadósság-csökkentés második fordulója. Továbbá őszre lejár hárommilliárd eurónyi kötvény, amelyek fedezetére már beszereztük a pénzforrásokat, a törlesztés azonban később lesz. Ez is mérsékli az adósságot.
– Ki ellenőrzi azt, hogy helyes döntések születnek-e a részvények ügyében?
– Az értékesítés lebonyolításáért az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a felelős, amelynek döntéseit a kormány képviselőiből álló öttagú testület irányítja vezetésemmel. A nemzetgazdasági szempontból jelentős határozatokat a szakminiszterek és a kormány is megtárgyalja, az ellenőrzési mechanizmus tehát többelemű. A PSZÁF és a Kehi is figyeli a folyamatot.
– Vannak képzett szakemberek az államadósság-kezelőnél a vagyon kezelésére, amelyet eddig profi brókerek forgattak a pénztárak megbízásából?
– Az ÁKK professzionális a tőkepiaci kérdésekben, de elsősorban a kötvénypiaci folyamatokban szerzett tapasztalatokat. A vagyon mindössze fele volt ilyen eszközben. Éppen ezért az értékesítési stratégia kialakításában egy nemzetközi hálózattal rendelkező intézmény tudását veszi igénybe, illetve az adósságkezelő az operatív értékesítésbe brókereket is bevon. Folyamatban van jelenleg a megfelelő tudással és tapasztalattal rendelkező intézmény kiválasztása.
origo.hu
Itt vannak Orbán Viktor legújabb bejelentései - élőben a kormányfői interjú
