Az államadósság csökkentése a kormány gazdaságpolitikájának központi kérdése, ám kevesebb szó esik az ország teljes külső adósságáról, amely az államénál nagyobb ütemben nő 2002 óta. Miközben az államadósság az előző két szocialista kormányzati ciklus alatt a GDP 52 százalékáról 80 százalékra nőtt (idén a magánnyugdíj-pénztári intézkedésekkel visszaesett 76 százalékra), a külső adósság a GDP-arányos 54 százalékról 139-re emelkedett. Az első negyedév adatai alapján a külső adósság mértéke 138,8 milliárd eurót tett ki, kisebb mértékben csökkent a 2010-es adathoz képest.
Szakmai vélemények szerint ez utóbbi mutató teszi igazán sérülékennyé pénzügyileg az országot, amelyben benne van a külfölddel szembeni államadósság mellett a lakosság és a vállalatok eladósodottsága is. Ha valaki egy Magyarországon működő külföldi hátterű banktól vett fel hitelt (akár forintban, akár másban), azzal – mivel a pénzintézet rendszerint anyavállalatától szerzett forrást a hitel folyósítására – a külső adósságot növelte. – A mutató drámai romlását a 2002 utáni magas államháztartási hiányok, a folyó fizetési mérleg deficitjei és a nyolc éven át tartó hiteltelen gazdaságpolitika is rontotta, amelyek a forintkamat megemelkedését eredményezték, és nem tették lehetővé a ráta mérséklését – összegezte a Magyar Nemzet kérdésére Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Az is nagy problémát jelentett, hogy a lakosság keveset takarított meg, ami – mivel belföldről nem álltak rendelkezésre a források – a külső finanszírozás malmára hajtotta a vizet.
– A lakossági megtakarítások jelentősen nőttek, a folyó fizetési mérleg már hosszabb ideje többletet mutat, külkereskedelmünk is masszívan többletes, vagyis nagyobb értékben exportálunk, mint amennyiért importálunk. Mindezek hozzájárulnak ahhoz, hogy a külső adósság csökkenni tudjon a jövőben – mondta Suppan. Szerinte a szigorú államháztartási gazdálkodás és a további államadósság-csökkentő lépések például az IMF-hitel törlesztésén keresztül (a magánnyugdíj-pénztári vagyonból megvalósított államadósság-csökkentés a külső adósságot nem befolyásolta) is lehetővé teszi a külső adósság fokozatos leépítését, s a gazdasági növekedés is hozzájárul majd a mutató javulásához. Mint mondta, 4-5 éven belül a külső adósság a GDP 80–100 százalékára eshet vissza. – Ehhez nagyfokú fegyelmezettség kell a kormány és a lakosság részéről is, a szociális kiadások visszavágása s a már ismertetett munkára ösztönző programok végrehajtása elengedhetetlen.
Pesszimistábban látja a helyzetet a lapunknak nyilatkozó Lóránt Károly közgazdász, aki szerint azt az adósságot, amelyet hét év alatt nem tud visszafizetni valaki, a legnagyobb erőfeszítések árán sem lehet ledolgozni, ugyanis önmagát gerjeszti. – A mostani jelentős fizetésimérleg-többletnél magasabb többletre lenne szükség annak érdekében, hogy a külső adósságot szinten lehessen tartani, s ne nőjön. Ez akkor még mindig csak a kamatterheket fedezné, a hitelrészletek visszafizetésére továbbra is újabb kölcsönöket kell a piacról felvenni. Az adósságot újra és újra meg kell újítani, hitelből fizetjük vissza a hiteleket – mutatott rá a szakember arra, hogy miben is rejlik az adósság csapdája. Ez veszélyt jelent az ország számára, ha a piac, a spekulánsok úgy akarják, bármikor fölverhetik a kamatok mértékét (például úgy, hogy leminősítik és magasabb kockázati felárat kérnek a pénzért cserébe), amely lépéssel fizetésképtelenségi helyzetbe taszítható bárki. – Nincs olyan versenyképes gazdaság, amely például a görögöktől elvárt kamatok fedezetét ki tudná termelni – jelentette ki.
origo.hu
Magyar durván támadta az árvízi védekezésben résztvevőket
