Rokkantnyugdíj: nem ellenőriznek mindenkit

Csak azon rokkantnyugdíjasok jogosultságát ellenőrizné a kormány, akik legalább öt évvel állnak a nyugdíjkorhatár előtt, az ennél idősebb emberek foglalkoztatási rehabilitációja ugyanis értelmetlen – tudtuk meg. A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal főigazgatója leszögezte, senki nem marad ellátás nélkül, aki valóban rászorul az állami segítségre. A 750 ezer hazai rokkantnyugdíjasból 220 ezren számíthatnak felülvizsgálatra.

Mizsei Bernadett
2011. 07. 06. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Várhatóan a következő hetekben elindulhat a III-as rokkantsági csoportba tartozó rokkantnyugdíjasok országos felülvizsgálata. Az úgynevezett I. és II. rokkantsági csoportba az Országos Nyugdíjfolyósító Főigazgatóság adatai szerint januárban 13 340, illetve 96 716 ember tartozott.
*
Nekik nem kell felülvizsgálatra számítaniuk, ugyanis ők nem vagy csak segítséggel képesek ellátni magukat. A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) főigazgatója lapunknak elmondta, a vizsgálatok pozitív irányból közelítik meg az érintettek problémáit, vagyis a fogyatékos és a megváltozott munkaképességű emberek elhelyezkedéséhez segítséget nyújt a hivatal. Pósfai Gábor kiemelte, a felülvizsgálatnak két fő célja van. Az első, hogy az érintettek rehabilitációja valós egészségi állapotuk alapján történhessen. További cél, hogy azok, akiknek valóban nincs esélyük arra, hogy a nyílt munkaerőpiacon elhelyezkedjenek, szakértői véleményt kaphassanak arról, hogy az NRSZH nem javasolja őket rehabilitációra. – Utóbbi csoport természetesen továbbra is kap ellátást, vagyis senki nem marad ellátás nélkül, aki valóban rászorul az állami segítségre – hangsúlyozta. A hivatal terve, hogy a foglalkoztató cégeket is érdekeltté tegye a megváltozott munkaképességű és fogyatékos emberek alkalmazásában. Arról, hogy mindezt milyen módon tervezik, a főigazgató egyelőre nem árult el részleteket. Hazánkban 220 ezer olyan fogyatékos és megváltozott munkaképességű ember él, aki rendszeres szociális járadékban vagy rokkantnyugdíjban részesül. – Nincs olyan illúziónk, hogy mind a 220 ezer fő újra munkába állhat, de jelentős részüket rehabilitálni szeretnénk – közölte Pósfai Gábor.
Megírtuk, hogy az NRSZH egy munkaszimulátor elnevezésű diagnosztikai orvosi műszerrel küszöbölné ki azokat a visszaéléseket, amelyek során egészséges emberek hamis orvosi leletekkel próbálják leszázalékoltatni magukat. A műszer vizsgálja többek között az állóképességet, az izomerőt, a reflexképességet, valamint az érzékszervek működését. Az így nyert adatokkal az orvosok objektív képet kaphatnak a páciens tényleges munkaképességéről. A rendszer egy számítógépes program segítségével javaslatokat tesz arra, hogy pontosan milyen munkafeladatokat tud elvégezni az illető. Ez fontos információ a rehabilitációs foglalkoztatást végző munkáltatóknak is. Az új gépeket várhatóan csak 2012-től lehet alkalmazni, ugyanis az NRSZH jelenlegi kirendeltségeiben nincs elég hely és megfelelő technikai háttér a berendezések telepítésére. A szimulátorok segítségével nagyobb valószínűséggel elkerülhetők a néhány hónapja kirobbant egri botrányhoz hasonló esetek. Itt egri orvosok pénzért egészséges embereket is leszázalékoltak. A doktorok kétszázhat rokkantosítási eljárásból huszonnyolc esetben állítottak ki hamis szakvéleményt. A szociális államtitkárság szerint azok az orvosok, akik pénzért készítik el a szakvéleményt a rokkantnyugdíjról, évente legalább harmincmilliárd forintos kárt okoznak az államnak. Pósfai Gábor kormányzati egyeztetésekre hivatkozva arról sem árult el részleteket, hogy kiket vizsgálnának munkaszimulátorral, és pontosan hogy zajlik majd az ellenőrzés.
Miután a kormány a napvilágra került visszaéléseket követően bejelentette: országos ellenőrzés indul, számos érintett megijedt attól, hogy nem kapja meg a neki járó juttatást. A Tolna megyei falu, Fürged polgármestere, Barkóczi József (Fidesz–KDNP) elmondta, a településen valóban sokan tartanak attól, hogy elesnek a juttatástól, és munka híján veszélybe kerül a megélhetésük. – Az 1990-es években a tsz-ek és az állami gazdaságok megszűnésével nagy arányban százalékoltak le embereket, mert nem akadt munka. Persze ez sem igazságos megoldás, de Fürgeden 56 százalékos a munkanélküliség – fejtette ki. Barkóczi József szerint szerencsés lépés lenne ezeket az embereket visszavezetni a munkaerőpiacra, ám kérdéses, hogy lesz-e elég munkahely, hiszen a teljesen egészséges emberek is alig találnak munkát. Molnár Csaba, Kisoroszi független polgármestere ugyanakkor arról számolt be, a helyiek nem panaszkodtak az ellenőrzés hírének hallatán. Mint fogalmazott, a kormány munkahelyteremtésre irányuló szándékát pozitív visszhang követte.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.