Most jó magyarnak lenni! – kiáltott fel Bogányi Gergely zongoraművész a pekingi Kínai Szépművészeti Múzeumban a Magyar művészet című kiállítás június 20-i megnyitóján. Hazatérése után sem változtatott véleményén, úgy véli, fantasztikus volt, ami történt. – Méltó megjelenés, különösen meleg, baráti diplomáciai fogadtatás és nem utolsósorban a látogatók pillantása, ahogyan a kiállítást nézték… Jó volt látni művészként, milyen sikere van a társművészeteknek hazánktól sok ezer kilométerre – összegezte lapunknak benyomásait. Osztják véleményét a kiállítók, a múzeumi szakemberek abban, hogy nagy sikert aratott az összeállítás, amelyet az átlagosan napi hatezer látogatót fogadó múzeumban nyolc-tízezren néznek meg naponta. A megnyitó előtt rendezett sajtótájékoztatón mintegy harminc jelentős kínai sajtóorgánum képviselői vettek részt, a legnagyobb kínai televíziós csatorna, a CC TV fő műsoridőben ad híreket a kiállításról. Idehaza a Forrás Galéria honlapján túl a katalógus segítségével kaphatunk képet az anyagról. Prokopp Mária, az ELTE művészettörténeti intézetének profeszszora szerint a Bárd Johanna tervezte katalógus megjelenése méltó az összeállítás gazdagságához.
Tóth Norbert, a Forrás Galéria igazgatója, a tárlat kurátora a kínai művészeti akadémia kalligráfia-professzorának a véleményét idézi, amely a vendégkönyvben is olvasható: „Amit láthatunk, az nem kínai, de nem is európai, motívumaiban, karakterében, jelképeiben érezhető, hogy a miénkkel rokon kultúra.” A professzor kiemelte annak fontosságát is, hogy a kiállító harminchárom magyar művész között nemcsak jelentős kitüntetésekkel elismert alkotók vettek részt, de új eszközöket használó, új nézőpontokat felvillantó fiatalok is, ilyen módon az egyes generációk művei egymásra épültek.
– Olyan léptékű kiállítótérben mutatkozhatunk be, amilyenben én még sohasem állíthattam ki – jellemezte a Kínai Szépművészeti Múzeum két emeletének kiállítási termeit Párkányi Raab Péter szobrászművész. – A rendezést megfelelő technika is segítette, így nyugodtan mondhatjuk, hogy világszínvonalú kiállítás született – tette hozzá. Ugyancsak részt vett a megnyitón a kiállítók közül Rényi Krisztina grafikusművész, aki szerint a kiállítás „elképesztő, összhatásában lélegzetelállító, óriási hatást gyakorol a látogatókra”.
Bogányi Gergely zongorajátéka, a Rákóczi-induló felforrósította a megnyitó hangulatát, s a Sebestyén Márta által elénekelt, elfurulyázott magyar népdaloknak ugyancsak óriási sikere volt. És még nagyobb talán annak a kínai népdalnak, amelyet néhány évvel korábban Sanghajban megtanult, s amellyel most azt a hidat érzékeltette, amely a kínai népzene pentaton dallamait és a magyar népdalokat összeköti. – Az ének tónusa és a furulya ismerős volt a fülüknek, érezhető volt, hogy rokon értékekre figyeltek fel – idézte fel a hatást az énekesnő, s hozzátette: hasonló „kapcsolatfelvétel” alakult ki a kiállított művek és a látogatók között is.
Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója szerint nem lehet eléggé értékelni a magyar kultúra iránti kínai érdeklődést, amit a pekingi szépművészeti múzeum igazgatójával, Fan Di’ Annal folytatott tárgyalásain is tapasztalt. – Óriási az érdeklődés ma az egész világban Kína iránt. Megtiszteltetés, hogy ilyen jelentős kiállítással mutatkozhatunk be – érzékeltette kérdésünkre a főigazgató a magyar kiállítás jelentőségét.
A folytatást egyrészt a jövő augusztusi budapesti kínai kiállítás jelenti, másrészt azok a kapcsolatok, amelyek a Forrás Galéria és a pekingi 798 Art Zone, Kína legnagyobb művészeti központja között formálódnak. A magyar kiállítás július 4-i zárása után sem marad egyébként kortárs magyar mű nélkül a pekingi szépművészeti múzeum: a kiállítás szervezői a múzeumnak ajándékozták Incze Mózes Hegyvivők című festményét és Párkányi Raab Péter Játszma című plasztikáját.
origo.hu
Brüsszel meg akarja menteni Magyar Pétert a lopási botrányában
