Szavazási dömpinggel zárt az Országgyűlés

Csaknem húsz törvényjavaslatról döntött a nyári szünet előtti utolsó ülésén az Országgyűlés. A képviselők többek között elfogadták azokat a sarkalatos törvényeket, amelyek a honvédséget, a köztársasági elnök jogállását és az alapvető jogok biztosát érintik. Azt is támogatták, hogy két évig rendeletben határozza meg a kormány a bruttó 300 ezer forint alatt keresők nettó munkabérének megőrzéséhez szükséges béremelés elvárt mértékét.

Szilágyi Richárd
2011. 07. 21. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Tegnap elfogadta az Országgyűlés – 253 igen szavazattal, 92 nem ellenében és egy tartózkodó voks mellett – a budapesti Kossuth tér rekonstrukciójáról szóló határozati javaslatot. A Fidesz és a KDNP kezdeményezte, hogy a kormány 2014-ig költözzön ki a Parlamentből, a Kossuth tér pedig kerüljön az állam kizárólagos tulajdonába és vagyonkezelésébe. A hatalmi ágak szétválasztását szimbolizáló költözés mellett az Országház előtti téren található szobrok és emlékművek méltó elhelyezése is célja a tegnap elfogadott javaslatnak.

Elvárt béremelés
A kormány két évig rendeletben határozhatja meg a bruttó 300 ezer forint alatt keresők nettó munkabérének megőrzéséhez szükséges béremelés elvárt mértékét; erről is szavaztak a honatyák. Azok a vállalatok, amelyek a béremelést nem hajtják végre, a jogsértés megállapításától számított két évig nem tehetnek ajánlatot közbeszerzési eljárásban, nem kaphatnak támogatást a költségvetésből és az elkülönített állami pénzalapokból.

Tartalékosi rendszer
Elfogadták a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló sarkalatos törvényt. Ez az önkéntes tartalékosi rendszer fenntartásának, a fegyver nélküli katonai szolgálat viszszaállításának, a polgári védelmi kötelezettség kettős célú teljesítésének jogi kereteit alakította ki.

Vagyonnyilatkozat
Szintén sarkalatos törvénybe foglalták az államfő jogállásáról és javadalmazásáról szóló elképzeléseket is. Az államfőnek eszerint évente vagyonnyilatkozatot kell benyújtania a Háznak. A januárban életbe lépő törvény rendelkezik az államfő tiszteletdíjának, személyi védelmének, valamint lemondásának és tartós akadályoztatásának, illetve hivatalának részletszabályairól.

Sporthuligánok
A Ház 250 igen szavazattal, 91 nem ellenében fogadta el a sporthuliganizmus elleni szigorúbb fellépésről szóló módosítást. A kiemelt rendezvények rendőri biztosításáról maga a hatóság dönt, ennek költségeit a szervezőnek kell állnia. A szurkolók közül szabadságvesztéssel lesz sújtható például az, aki egy sporteseményen tiltott területre lép be. A rendbontó szurkolókról nyilvántartás készül, és beléptetőrendszerekkel igyekeznek majd őket távol tartani a mérkőzésektől.

Érvényességi korlát
Módosították a választási törvényt, így megszűnt az országgyűlési képviselők időközi választása esetében az érvényességi korlát. Az indoklás szerint az érvényességi küszöb alkalmazása újabb választási forduló tartását, illetve újabb időközi választás kitűzését eredményezheti, ami úgy járhat többletköltséggel, hogy közben a mandátumot sem töltik be.

Az alapvető jogok biztosa
Döntöttek az alapvető jogok biztosáról szóló javaslatról, aminek célja a jelenlegi ombudsmani rendszer új alaptörvényben megfogalmazott egységesítésének szabályozása. A változtatástól azt várják, hogy a biztos a mostani ombudsmannál határozottabb, erősebb és következetesebb hangon szólhat a nyilvánossághoz. Döntöttek az információs önrendelkezési jogról szóló előterjesztésről, amely egy újonnan felállítani javasolt adatvédelmi hatóság feladatkörébe utalná az adatvédelmi ombudsman feladatait.

Halasztás
Lapzártánk idején az Országgyűlés arról döntött, hogy elhalasztja a közfoglalkoztatás és a munkanélküli-ellátás rendszerének átalakításáról szóló záróvitát és zárószavazást. A javaslat értelmében az álláskeresési segély mai formájában megszűnik, csak azok lesznek rá jogosultak, akik az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt évben veszítik el munkájukat. Álláskeresési járadék viszont lesz, bár ennek időtartama 90 napra csökken. Ráadásul csak azok kaphatják meg, akik az álláskeresővé válás előtti öt évben legalább 360 nap jogosultsági időt szereztek. Az álláskeresési járadékban vagy a nyugdíj előtti álláskeresési segélyben részesülő személynek együtt kell működnie az illetékes szervekkel, és ha önállóan nem talál munkát, akkor köteles lesz a felajánlott, számára megfelelő állást elfogadni.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.