Szeretik hazánkat a fejlesztők

Bár a hazai távközlésihálózatfejlesztés kapcsán is említésre méltó a Huawei, a ZTE és az Ericsson neve, e világpiacon meghatározó társaságok a kutatás-fejlesztés, a gyártás és a logisztika terén is komoly fantáziát látnak Magyarországban. Ennek legfrissebb jele, hogy a Huawei és a kormány egy 25 ezer négyzetméteres szállítmányozási bázis létrehozásáról írt alá szándéknyilatkozatot a hét végén.

Szinte nem telik el hét, hogy ne esne szó a sajtóban a mobilhálózatok fejlesztésének szükségességéről és az ezt előmozdító, a kormányszándék szerint még idén szétosztandó szabad rádiófrekvenciákról. A sok tíz milliárd forintra becsülhető fejlesztésekre a hazai távközlési szolgáltatók a kínai Huaweijel és a ZTE-vel, valamint a svéd Ericssonnal kötöttek szerződést; e hálózati- és telekommunikációseszköz-gyártók ugyanakkor globális terveik megvalósításában is kulcsszerepet szánnak hazánknak. Ennek legfrissebb tanúbizonysága, hogy egy 25 ezer négyzetméteres, európai szállításokért felelős logisztikai központ létesítéséről írt alá együttműködési megállapodást szombaton Fellegi Tamás fejlesztési miniszter és Peng Csi-ping (Peng Zhi Ping), a Huawei Technologies globális szállítási igazgatója. Viszonzásul hazánk vállalja, hogy beszállítói programokkal, munkahelyteremtést és szakképzést szolgáló kormányzati eszközökkel segíti a beruházást. Az invesztícióval 2014-ig további kétezer munkahely létesítését vállalja a Huawei, amely egyébiránt 2010 óta kísérleti jelleggel működő európai ellátóközpontjában már ezer embert foglalkoztat. Ennél vélhetőleg kisebb, de számottevő beruházásra készül a ZTE is. Mint arról lapunk nemrégiben hírt adott, a Huawei szintén kínai konkurense hazánkban kívánja létrehozni az Európát kiszolgálni hivatott logisztikai központját. A cég jelenleg „csak” kutatás-fejlesztési bázist üzemeltet Magyarországon, gyártási-összeszerelési munkák nem folynak. A ZTE ennek megfelelően elsősorban az egyetemeken frissen műszaki-informatikai szakképzést szerzett vagy a végzés előtt álló fiatalokat igyekszik megszólítani. Egy ilyen szakembertoborzó nyílt napon esett szó a beruházásról is, amelynek részleteiről – helyéről, az esetleges állami támogatásról, a munkahelyek számáról – egyelőre nem tudni.
A ZTE-hez hasonlóan kutatás-fejlesztési bázissal van jelen hazánkban az Ericsson, amely kínai vetélytársánál jó néhány lépéssel előrébb jár. A nagy múltú észak-európai társaság márciusban jelentette be, hogy 150 fővel összesen 1650-re növeli alkalmazottai számát. Az Ericsson egyébként – válság ide vagy oda – az elmúlt években 400 embert vett fel.
Az említett cégek mindegyike érdekelt a hazai fejlesztésekben is: nemrégiben az Ericsson és a Magyar Telekom állapodott meg a távközlési társaság hálózatának fejlesztésére, a Vodafone a Huaweinek adott hasonló megbízást. E megállapodások nemcsak a célok – a teljes országos széles sávú lefedettség és a negyedik generációs szolgáltatásokra való felkészülés – terén mutat hasonlóságot, hanem abban is, hogy régi partnerekként tekinthetnek egymásra a szerződéses felek. A ZTE mint a Telenor hálózatfejlesztője ezzel szemben ezen a téren is újnak számít hazánkban.