Titkos és egyenlő

Megosztja a pártokat az a választójogi tervezet, amelyről a hét végén tárgyalt a Fidesz elnöksége. A baloldali ellenzék hétfőn tiltakozásul kivonult az Országgyűlés választójogi reformot előkészítő albizottságának üléséről. Az MSZP visszalépésnek tekinti az elképzelést, mert az szerinte nem teljesíti az arányosság követelményét, túlkompenzálja a győzteseket. A Lehet Más a Politika úgy véli: a változások a Fidesz és az MSZP bebetonozását szolgálnák. A Jobbik a kompenzációs lista eltörlését fájlalja leginkább, és azt állítja, hogy a választójog még aránytalanabb lesz, mint eddig volt.
Áder János, a választójogi reform kidolgozásának koordinálásával megbízott európai parlamenti képviselő a hét végén ismertette a Fidesz elnökségének álláspontját. Közlése szerint az országgyűlési választás a jövőben is vegyes rendszerű lesz. A kompenzációs lista megszűnhet, így a mandátumok számát az egyéni választókerületi jelöltekre és az országos listákra leadott szavazatok határoznák meg. A Fidesz tervei szerint a második választási forduló megszűnne, elegendő volna egyszer az urnákhoz járulnunk. Az egyéni választókerületekben és az országos listákról ugyanannyi, nagyjából száz-száz képviselőt lehetne a parlamentbe küldeni. Az ötszázalékos küszöb megmaradna. Az várhatóan augusztusban dől el, hogy a külföldön élő magyarok miként vehetnek részt az országgyűlési képviselők megválasztásában.
Az új választójogi törvény az első olyan sarkalatos jogszabály, amely minden bizonnyal évtizedekre meghatározza majd Magyarországon a népképviselet érvényesülését, a hatalomgyakorlás feltételeit. A jelenleg hatályos rendelkezéseket lényegében még 1989-ben a kerekasztal-tárgyalások résztvevői fogalmazták meg. Törekvésük az akkori helyzetnek megfelelően az volt, hogy az állampárt utódja lehetőleg ne jusson túlsúlyra, s az ország ne váljon kormányozhatatlanná. A kölcsönös bizalmatlanság formulája rendkívül bonyolult és mostanára idejétmúlt szisztémát hozott létre. Hozzájárult ahhoz, hogy húsz év alatt a választókban az a kép alakuljon ki: az Országgyűlés, a politikusi garnitúra valójában tehetetlen. Erejükből csak a civakodásra, a torzsalkodásra, önnön pozícióik építgetésére futja. A közügyek másodlagosak.
Ilyen előzmények után döntött úgy a kétharmados többséggel tavaly megválasztott Országgyűlés, hogy a következő parlamentet 386 helyett kétszáz képviselő alkossa. Ez a módosítás közmegelégedésre szolgált. Várhatóan nem fogják sajnálni a választópolgárok azt sem, ha a jövőben másodszorra esetleg már nem kell az urnákhoz járulniuk. Az egyszerűbb eljárással az utólagos alkudozások, szövetkezések kiküszöbölhetők lesznek, de csak akkor, ha a mandátumra pályázó politikai erők idejében a közvélemény elé tárják elképzelésüket. Aki megfelelően tájékoztatja a választókat, az képes lehet a jelenleginél több ajánlószelvény összegyűjtésére is. Különösen, mivel a választókerületeket – egy alkotmánybírósági döntés nyomán – újjászervezik: 176 egyéni kerület helyet csupán nagyjából százat ír elő a tervezet. A szelvények így garantálhatják, hogy csak azok vehessenek részt a politikai küzdelemben, akik mögött tényleges támogatottság van.
A kisebb és a nagyobb pártok helyzete eleve eltérő, így nem csoda, ha mindegyik más megoldást talál előnyösebbnek. A törvény őszi beterjesztéséig még számos alkalom lesz jobbító javaslataik benyújtására. A szabad választás szabályai – a demokrácia és a jogállam keretei között – különbözhetnek. A lényeg az, hogy a választójog közvetlen, titkos és egyenlő legyen, s a maga kiszámíthatóságával segítse érvényre jutni a választói akaratot.