Ami a legfontosabb, hogy a látogatás sokat segített Magyarország pénzügyi stabilitása szempontjából: a kínai fél jelentős értékű magyar államkötvényt vásárol, és hitelt nyújt hazánknak. Mindez akkor is nagy segítség a gazdasági átalakuláshoz, ha az utóbbi időben a csőd széléről visszatáncolt ország már ismét képes magát a piacokról finanszírozni. Orbán Viktor szerint mindezzel az ország finanszírozásának bizonytalansága középtávon eltűnni látszik. A miniszterelnököt vendége, Ven Csia-pao kínai látogatásra invitálta.
Összesen tizenkét megállapodás született a légi, a vasúti és a folyami közlekedés fejlesztéséről, továbbá a befektetésösztönzésről, a kulturális együttműködésről és kulturális központok kölcsönös létesítéséről, informatikai, vegyipari, elektronikai beruházásokról.
Nagy-Britanniát és Németországot is érintő európai látogatása első állomásáról, Budapestről egész Európának is üzent a kínai kormányfő, amelynek lényege az volt, hogy Kína hosszú távon is jelen kíván maradni befektetőként az európai adósságpiacon, és következetesen támogatni fogják az eurót.
A szocialista piacgazdaságot követő Kína az utóbbi években az egész világ elismerését kiváltó gazdasági eredményeket produkált. Attraktív fejlődése nyomán a világ legnagyobb devizatartalékával rendelkező nagyhatalommá nőtte ki magát, vállalatai ezermilliárd dollárnyi tőkét helyeztek ki külföldön, s immár az aranypiacon is az élre tör. Mindez korántsem csak az olcsó helyi munkaerőnek tudható be: sikereihez hozzájárult az ötéves terv kiszámíthatósága, a gazdaságot támogató monetáris politika, a fejlesztendő ágazatok kijelölése, valamint a központilag tervezett munkahelyteremtés. Mindezt kiegészíti a külföldi tőkebeáramlás megregulázása és a stratégiai szektorok állami tulajdonának megőrzése. A kínai siker azonban nem felhőtlen és sok ellentmondást is hordoz.
Továbbiak a 4., az 5. és a 13., vezércikk a 7. oldalon
origo.hu
Bohár Dániel: Idegállapotban darálja a zagyvaságot Magyar Péter
