Mégsem vonják a kormány alá a Közbeszerzési Tanácsot – talán ez a legfontosabb megszavazott módosító indítvány, amellyel az utolsó pillanatban változott az új közbeszerzési törvény szövege. Az LMP frakcióvezetője, Schiffer András üdvözölte a változást, kifogásolta ugyanakkor, hogy a közbeszerzésben nyertes vállalkozások ajánlatait miért nem hozzák nyilvánosságra. A képviselő álláspontját osztotta a Jobbik szónoka is. A válaszoló Fónagy János államtitkár szerint ugyanakkor a vállalkozások számára hátrányos lenne, ha ajánlataikat nyilvánosságra hoznák, mert sértené az üzleti titkot. Az új törvény számos változást hoz a közbeszerzések terén. Ezek közül a legfontosabb, hogy az olcsóbb állam és a korrupció visszaszorítása érdekében ezentúl valamennyi eljárásnál lesz lehetőség a hirdetmény közzététele nélküli eljárás alkalmazására.
Változik a csődtörvény is. A fideszes Rogán Antal által benyújtott szabályozás lényege az, hogy kimondja: a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek minősítheti azokat a csődeljárás vagy felszámolás alatt álló cégeket, amelyek adósságrendezéséhez kiemelt nemzetgazdasági vagy közérdek fűződik. Ettől azt várják, hogy ezen társaságok jogutód nélküli megszűnése gyorsabb és átláthatóbb legyen. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt vállalkozások vagyonfelügyelőjének és felszámolójának a kormány csak az ilyen tevékenységi profillal rendelkező, kizárólagos állami tulajdonban álló nonprofit gazdasági társaságot jelölhet ki. Ezt a felszámolót nem kell bejegyezni a felszámolók névjegyzékébe, ugyanazok a tőkekövetelmények, vagyoni biztosítékok és szakmai követelmények érvényesek rá, mint a többi felszámolóra, intézkedései vagy esetleges mulasztásai ugyanúgy kifogással támadhatók meg a bíróság előtt, továbbá magánjogi kártérítési felelőssége is ugyanaz, mint a többi felszámolócégé.
A képviselők elé került a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló törvény is. Mint arról hétfői lapszámunkban részletesen is beszámoltunk, a külföldön több helyen, így például Németországban és az Egyesült Államokban is létező modell szerint e cégformában nem kell társasági adót és helyi iparűzési adót fizetni, de a nyereség kilencven százalékát ki kell osztani a tulajdonosoknak. Az egyik oldalon elmaradó költségvetési bevételeket így a másik oldalon a tulajdonosok által befizetett adó egyenlíti ki. Ezeknek a társaságoknak nyílt részvénytársaság formában kell működniük, s tevékenységük ingatlanok fejlesztésére, hasznosítására és kereskedelmére terjedne ki. Az új cégformától azt várja a kormány, hogy életet leheljen az ingatlanpiacba, és egyúttal lökést adjon a régóta szenvedő hazai építőiparnak is.
origo.hu
Orbán Balázs: Ez a háború nem a mi háborúnk - videó
