Veszélyben a német hírszerzés központja?

Saját háza táján kényszerül nyomozni a német hírszerző szolgálat (BND). A hír, hogy nyomtalanul eltűnt a közvetlenül a kancellári hivatal felügyelete alatt álló szervezet Berlinben készülő új székházának több titkos építési terve, idegessé tette a főváros politikai köreit. Wolfgang Bosbach, a parlament belügyi bizottságának kereszténydemokrata elnöke különös jelentőséget tulajdonít annak, hogy a BND minden aktára ráüti a titkos pecsétet, de saját bizalmas iratait nem tudja  megőrizni.

A hírszerző szolgálat történetében immár másodszor alakul ki különös helyzet a szervezet központjával kapcsolatosan. A mindeddig a München környéki Pullachban székelő BND-nek otthont adó épület építését 1936-ban kezdte meg Martin Bormann, a náci Németország későbbi birodalmi minisztere, hogy itt kapjon helyet a „vezér és kancellár” helyettesének a stábja. Ennek tagjai – az SS magas rangú tisztjei, közöttük az eutanáziatörvény kidolgozásában részt vevő SS-rajparancsnok, Walter Schultze professzor – 1938-ban foglalták el irodáikat, közvetlenül a Siegfried elnevezésű, három méter vastagságú falakkal körbevett bunkerlabirintus mellett, amelyet Adolf Hitler esetleges főhadiszállásának szántak. A világháború befejeztével a bunkert lezárták a nyilvánosság elől. A hajdani náci vezérek irodáit az amerikai megszállók a BND elődjének, az úgynevezett Gehlen-szervezetnek adták át. A szervezetet irányító volt Wehrmacht-vezérőrnagy, Reinhard Gehlen mint a keleti frontot felölelő hírszerzés főnöke érdemelte ki az amerikai parancsnokság bizalmát, tekintettel a kommunistaellenes harcban szerzett tapasztalataira. Hasonló meggondolásból az 1956-ban megalakult BND-ben számtalan volt SS- és Gestapo-alkalmazott kapott helyet.
Pullach ettől kezdve az NSZK legszigorúbban őrzött épülettömbjének számított. Átköltöztetésére az újraegyesített ország fővárosába a szövetségi kormány másfél milliárd eurót irányzott elő. Azt ugyan még nem sikerült kideríteni, hogy az eltűnt tervrajzok egyszerű bűnözők vagy külföldi titkosszolgálatok kezébe kerültek-e, de azokból állítólag igen fontos információkhoz lehet jutni: egyes helyiségek funkciója, falak vastagsága, vészkijáratok, biztonsági ajtók, riasztóberendezések elhelyezkedése. Az ARD közszolgálati rádió- és tv-állomás kormánykörökből szerzett értesülése szerint az összesen 260 ezer négyzetméter terület nagyságú építmény központi részét teljesen át kell rendezni, mert itt kapna helyet a BND két legjelentősebb részlege, a technikai és logisztikai központ. „Az ellopott dokumentumok minden rosszindulatú személy számára igen hasznosak” – hangoztatta a Zöldek politikusa, Hans-Christian Ströbele. A szocialista Wolfgang Neskovic a tervrajzok eltűnésében bizonyítékot lát a titkosszolgálat megbízhatatlanságára. A BND – első reakcióként – a közlekedési minisztérium ellenőrzése alatt dolgozó szövetségi építésügyi hivatalt teszi felelőssé, amely az épület tulajdonosa és a munkálatok megbízója. Ugyanakkor a szolgálat – a kancellári hivatal nyomására – vizsgálóbizottságot hozott létre, hogy felfedje, kiknek nyílt lehetősége arra, hogy a bizalmas iratok birtokába jussanak.